– Folytatódik a Női vonal, benne pedig Fazekasné Szekér Editet, a SportVitalitás dietetikusát, sportolókkal foglalkozó táplálkozástudományi szakértőt hívtam meg a műsorba. Elsősorban a gyerekkori elhízás, ami egyre égetőbb probléma, de minthogy négy élsportoló fiú édesanyja, azt gondolom, hogy érdemes talán erre a részére is rátérni, hiszen ha gyerekkori elhízás nem mehetünk úgy el, hogy ne említhetnék a sportokat is.
– Mindenképpen, az egészséges táplálkozás mellett a mozgás egy nagyon fontos tényező a gyerekek életében. A gyerekkori elhízással kapcsolatban, pedig ha eleget mozog a gyerek, akkor nem fog elhízni.
– Akkor rögtön válaszoltál is, ez egy fő ok, azt lehet mondani, hogy nagyon mozgásszegény a gyerekek élete.
– Készült egy felmérés, ami 6-18 év közötti gyerekeket mértek fel a magyar fiatalokat és gyakorlatilag 15 százalékuk sportol rendszeresen. Körülbelül 30 százalékuk egyáltalán nem sportol. Ezért nagyon jó, hogy bevezették a mindennapos testnevelést, bízzunk benne, hogy ez valamennyi segítséget jelenthet.
– Igen, itt nagyon fontos azt is meghatározni, ebben is nagyon eltérő nézetek vannak, a szülők sem igazodnak ki, hogy mi számít már tényleg olyanfajta sportolásnak, ami jelen esetben a gyerekkori elhízás megelőzésében tényleges szerepe van. Mert sokan úgy gondolják, hogy az iskolai tornaóra annyira mondvacsinált, hogy az nem is számít. Mások azt gondolják, hogy az élsport már a ló túloldala és nagy túlzás. Viszont ugye sokszor halljuk azt a panaszt, hogy ami nem versenysport, de kicsit több, mint az iskolai tornaóra, arra kevés a lehetőség.
– Igen a mai világban a szülőknek nagyon kevés az ideje. Annyi biztos, hogy tőlünk is, mind tőlem, mind a férjemtől az első időben nagyon sok odafigyelést igényelt, hogy a gyerekeket rászoktassuk arra, hogy rendszeresen járjanak sportolni. Mi sem úgy indultunk, hogy élsportolók lesznek a gyerekek, hanem levittük őket három évesen úszni. Utána ahhoz, hogy valaki élsportolóvá váljon, a gyerek is kell, a szülő is kell. De főleg, az, hogy a gyerek szeresse azt amit csinál, őt is ambicionálja, hogy a sportban kiemelkedőt nyújtson. A szülő nem kényszerítheti rá az akaratát, tehát mi is ilyen formán véletlenszerűen kerültünk a versenyzői világba.
– Mert egyszer csak azt lehetett látni, aztán a gyerekek már egymást ösztönözték.
– Igen. Mindenképpen húzták egymást.
– Akkor erre érdemes odafigyelni, hogy az egyik gyerekeket elcsábítani ebbe a világba.- A másik tényező, pedig a táplálkozás oldaláról. Nagyon fontos a szülői minta. Az, hogy legyen ideje a szülőnek leülni a gyermekkel és megtanítani a helyes táplálkozási ritmust. Talán ez a legfontosabb. A másik nagyon fontos, amit én úgy érzek, hogy nagyon sok szülő édességgel jutalmazza a gyereket. Inkább egy jó szóval jutalmazzuk a gyereket, ne cukorkával.

– Nyilván ebben értem, mi a lényeg. Felolvasok egy kis részletet, Egy statisztika, azt hiszem, hogy ezzel kellene majd folytatnunk. Van egy reprezentatívnak mondható felmérés, 5-11 évfolyamos gyerekek, ez 7387 fő szokásait vizsgálta a táplálkozással kapcsolatban. Itt a vizsgált fiatalok 29,2 százaléka soha nem reggelizik rendesen hétköznapokon, míg majdnem a felük minden tanítási napon eszik reggelit. Hétvégén picit jobb a helyzet, akkor 77 százalék mindkét napon fogyaszt reggelit. De a kor előrehaladtával egyre romlik a reggelizési arány, az ötödikeseknek már csak 60 százalék eszik, a tizenegyedikeseknek már csak 44 százaléka eszik reggelit rendszeresen.
– És ez nagyon helytelen. Ez a szülők felelőssége. Nekem is egy fél órával hamarabb fel kell kelni, oda kell készíteni a gyereknek a reggelit. Mert magától az utolsó pillanatban fog felkelni és akkor már rohanás a reggel. Ha a szülő szán arra időt, hogy a gyereknek odakészítse az egy pohár teljes italt, meg szendvicset, gabonapelyhet és a gyerekek rendszeresen hozzászokik, akkor későbbiekben sem lesz probléma.
– Nem tudom, én magamon tapasztalom, főleg ha korán kelek, nem tudok reggelezni. Nyilván valahol látták a gyerekeim. Nagyon nehéz, komoly küzdelmek árán jutottunk el oda, hogy legalább egy kakaót igyanak. De nem lehet ennél többre rávenni őket. És azért hoztam fel az én példámat, mert tudom, hogy nagyon sok ember jár hasonló cipőben, hogy adna reggelit, de nem eszi a gyerek.
– Erre azt tudom mondani, hogy az én férjem sem reggelizett, amíg meg nem ismerkedtünk és egy évbe telt, míg rászokott a reggelire. És nem egyik napról a másikra megy.
– Tényleg ez nem erőszak, nem erőszak a reggeli. Ha ezt pici kortól így szokja meg a gyermek, akkor teljesen a mindennapok részévé válik. Mindig meg kell találni, hogy mi az, amit szeret a gyerek. Én sem vagyok elvakult, tehát valamikor én is a négy gyereknek négyfélét főzök. Mindig a gyerek igényéhez is kell igazodni.

– Folytatódik a Női vonal, és ebben pedig Fazekasné Szekér Edit, táplálkozástudományi szakértővel beszélgetünk egy picit a gyermekek táplálkozási szokásairól, és hogy mik azok a rossz szokások, amelyek a gyermekkori elhízáshoz vezethetnek. Ugye megálltunk a reggelinél, tehát megbeszéltük, hogy ez milyen jelentőséggel bír és miért fontos. Azt gondolom, hogy tényleg az utóbbi időben már ezzel kapcsolatban elég sok hírt lehet hallani és talán kezdenek eszerint változni a szokások. Na, akkor mi az, ami a továbbiakban még rossz szokás szokott lenni, és rossz irányba terelheti a gyerekeket?
– Hát most már megmondom őszintén, hogy a gyerekeimnél is látom, hogy egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az egészséges ételek, tehát ebben nagyon nagy változás van. Például a huszonéves fiaim már kifejezetten keresik és elolvassák, hogy mit tartalmaz az amit megvesznek, és ezen én magam csodálkozom a legjobban, hogy borzasztó igényük van arra hogy egészségesen táplálkozzanak.
– Én pont ebben nagyon látom azt, hogy hogy figyelik hogy a szülőnek mi erre a reakciója, tehát látják hogy én mindent megnézek, meg ki vannak tiltva élelmiszerek otthonról, és innentől ugyanezt tapasztaltam én is, pedig még csak 14 éves a nagyobbik fiam, hogy bizony megnézi és szól ha
valamiben azt látja, hogy hát ebben nagyon sok az ilyen-olyan ízfokozó, meg akármi.
– Igen, ebben egyébként az utóbbi években én nagyon nagy előrelépést látok, tehát biztos…
– Akkor ezt lehet, hogy hamarosan esetleg számokban is lehet majd látni? Mert az utóbbi időben azért riasztó adatok jelentek meg arról, hogy valóban a gyermekek elhízása hazánkban, és most már egyre komolyabb méreteket ölt.
– Én nagyon bízom benne, tehát így ahogy a fiatalok körében látom, egyre nagyobb az igény arra, hogy egészséges ételeket egyenek. Ha így a nap folyamán tovább megyünk, nagyon fontos hogy a gyerek valami gyümölcsöt, zöldségfélét tízóraizzon. Tehát itt se azt kell elképzelni, hogy akkor egy óriási pakkot csomagoljunk, elég egy kis keksz, vagy rostos üdítő, gyümölcs legyen a gyereknél, egy alma, egy narancs, egy banán, tehát valami amihez hozzá tud nyúlni és ne az legyen, hogy rohan az iskolai büfébe és valami olyasmit vesz, de ebben is ugye már előírások vannak, hogy
mit árulhatnak az iskolai büfék, tehát ebben is történt már előrelépés. A következő probléma ugye az ebéd.
– Hát itt azért aztán már vannak gondok, hogyha a menzára gondolok.
– Igen, itt is ugye megvannak az előírások, de ezt nem nagyon szokták követni. Legjobb hogyha van ideje a gyereknek és mondjuk a szülőnek is előző este, hogy valamit főzzön, és akkor azt a gyereknek odakészíti, s akkor azt a gyerek meg tudja melegíteni. Ugyanezt csinálom a gyerekeknél, tehát mindig van valami meleg étel, amit el tud fogyasztani a gyerek, amikor hazajön az iskolából. Utána nálunk mennek edzésre, előtte valami könnyű uzsonna, tehát itt egy egy joghurt, egy kis gyümölcs. Nagyon fontos, hogy azt a napi fél kiló gyümölcsöt, zöldséget nyers formában fogyassza el a gyerek. Tehát a felmérés ugye arra is kitér, hogy a gyerekeknek gyakorlatilag nagyon kis része eszik zöldséget, gyümölcsöt rendszeresen.  Gyümölcsöt 30 százalék, zöldségfélét pedig 20 százalék körül fogyasztanak, tehát ez borzasztó kicsit arány. Tehát erre a szülőknek oda kéne figyelni, hogy elfogyasszák a megfelelő mennyiséget.
– Azt pedig már jól tudjuk azt hiszem, hogy chipsek, szénsavas, gyümölcsöt soha nem látott üdítőket pedig a legjobb minél távolabb tartani az otthontól, a gyerekek úgyis megtalálják persze a módját hogy hozzájussanak, de legalább otthon ne legyen.
– Igen, minél inkább hozzászoktatni a gyerekeket a természetes ízekhez, tehát ha már üdítő, akkor legyen az 100 százalékos gyümölcslé, azt fel lehet higítani, abban nincsen hozzáadott cukor. Nagyon finom gyümölcsteák vannak, azt lehet egy pici mézzel, citrommal ízesíteni, tehát itt is mindenképpen én azt gondolom, hogy a szülőnek a felelőssége az, hogy a gyerek mit eszik.
– Egy mondatunk maradt még. Az apropóját hogy megadjuk a mai beszélgetésnek, volt most egy rendezvény, amit útjára indítottak.
– Igen, ez a SportVitalitás rendezvénysorozata. Gyakorlatilag ugye ami nagyon fontos, tehát hogy minden sportolóhoz, minden utánpótlás korú sportolóhoz eljuttassuk a tudatos táplálkozás fontosságát, ugye mert a sportban még nagyobb szerepe van a táplálkozásnak. Tehát ezt egyre jobban felismerik, külföldön már például az amerikai csapat mögött négy dietetikus állt, nálunk konkrétan nem volt kint dietetikus a csapattal, de mindenképpen szeretnénk, hogy nem csak az élsportolóknak, hanem pont az utánpótlás korú sportolóknak is elmondjuk a helyes táplálkozás alapjait, mert a gyermekkorban elsajátított minták kihatnak a későbbiekre.
– Nagyon szépen köszönöm! Szekér Edit, táplálkozástudományi szakértővel beszélgettünk a gyermekkori elhízás megelőzéséről.

(Klubrádió: Női vonal, 2012. november 13., kedd)

Forrás: hiradas.hu