A SportVitalitás a mai naptól kezdve egy új, havonta megjelenő kérdezz-felelek sorozattal igyekszik közelebb hozni hazánk sportolóit az egészséges táplálkozáshoz, illetve segíteni szeretnénk abban, hogy az olvasóink hiteles forrásból kapjanak információt a dopping-jelenség szinte összes jellemzőjéről. Ezek mellett igyekszünk számos tévhitet is eloszlatni, s mintegy útmutatót adni azoknak, akik szeretnének tenni azért, hogy el tudják sajátítani a minél tudatosabb táplálkozás alapjait.
Nem is lehetne jobb szakembert találnunk ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására, mint a Magyar Antidopping Csoport vezetőjét, Dr. Tiszeker Ágnest, aki már most kifejti válaszát nekünk néhány olyan kérdésre, melyek alapvetően fontosak a tudatos sporttáplálkozás és a dopping témakörökben.

Cégünk Facebook oldalán ettől a naptól kezdve három héten keresztül tehetnek fel kérdéseket egyenesen Dr. Tiszeker Ágnesnek az említett témakörökben a megadott helyen (a linkre kattintva elérhető az a Facebook felület, ahol ezt meg tudja tenni a kedves olvasó).

A kérdezz-felelek sorozatunkat kiegészítjük egy nyereményjátékkal is, a versenyben való részvételnek mindössze két feltétele van:

1. A kérdező legyen tagja cégünk Facebook csoportjának (a linkre kattintva elérhető a profil, ahol meg is lehet tenni a bejelölést).

2. A SportVitalitás és Dr. Tiszeker Ágnes által közösen megalkotott Országos Táplálkozási Kérdőívet szükséges kitölteni (a linkre kattintva elérhető a kérdőív).

Értékes nyereményt sorsolunk ki a kérdezők és az előbb említett két feltétel teljesítői közt: Havonta (tehát epizódonként) kisorsolunk egy 25 000 Ft. Értékű Táplálkozási Állapotfelmérést, melyhez egy egyéni Étlapkészítés is tartozik.

Vágjunk is bele a kérdezz-felelek sorozatba, az alábbi „központi” témákkal kapcsolatban érdeklődtünk Dr. Tiszeker Ágnesnél:

Az ellenőrizetlen táplálkozás milyen veszélyt jelent a Sportolók számára?

Azt mondhatjuk, hogy kétféle veszélye lehet ennek a dolognak. Az egyik az orvosi vonal, vagy fogalmazhatunk úgy is, hogy egészségügyi kérdés, melynek központjában az áll, vajon megfelelő minőségű-e az a táplálkozási rend ahhoz mérten, ami az adott sportághoz, illetve a kifejtett erőhöz, teljesítményhez szükséges. Itt már lényeges különbségeket tehetünk, hiszen mások a szükségletei például egy súlyemelőnek és más egy úszónak. Attól függ, milyen eredményt szeretne elérni a versenyző, illetve milyen típusú mozgást végez a sportoló. Már eleve itt különbözik a közember ideális étrendje az élsportolóétól, továbbmenve pedig lényegi differencia van az adott sportág típusokat különvéve is a versenyzőknek. Már itt igen nagy a tudatlanság és a nem megfelelő információk használata, mert már addig sem sokan jutnak el, hogy tudják pontosan, mit egyenek és annak a tápláléknak hány százaléka legyen szénhidrát, fehérje, valamint zsír.

A másik nagyon fontos kérdés egy sportoló számára a táplálékkiegészítők helyes használata. Sajnos manapság tényként kell kezelni, hogy a hagyományos táplálkozás nem tudja kielégíteni egy élversenyző szükségleteit, ezért valamilyenféle étrend-kiegészítő felé fordulnak az érintettek. Csak és kizárólag normál táplálékkal nem tudjuk bevinni azt a fehérjemennyiséget, amire szükségünk van, valamint nem vagyunk képesek azt az izomerőt fejleszteni, ami fontos lenne a kívánt teljesítmény eléréséhez. Innentől kezdve evidens, hogy a sportoló a táplálék-kiegészítők használatába kezd. Eleve nincs olyan fogalom, hogy ‘táplálék-kiegészítő’, ez egy összefoglaló név, ha a jogszabályokat megnézzük, akkor étrend-kiegészítő megnevezéssel találkozhatunk. Ezek tovább pontosítva speciális célú étrend-kiegészítők, amik a sportolók számára ajánlottak. Jogilag tehát ilyen kategória van, ami azért érdekes, mert ezeknek a piacra dobásához nagyon sokféle engedély nem kell, bizonyos szinten még bejelenteni sem kell őket, tehát minimális engedélyeztetés mellett kerülnek forgalomba.

Itt van a probléma, amihez a korábban említett első szempont szerint visszakanyarodhatunk, mivel ezeket a készítményeket orvosi szempontból senki sem vizsgálja, ez akár innentől kezdve életveszélyessé(!) tud válni egy versenyző számára, valamint a sportkarrierét tekintve is veszélyeztetve van. Hiszen bármikor olyan táplálékkiegészítőhöz nyúlhat az illető, amiben a tiltólistán szereplő összetevők vannak. A dolog ott válik még bonyolultabbá és nehezebben ellenőrizhetővé, hogy korántsem biztos, hogy a tiltott összetevő egyáltalán fel van tüntetve a dobozon, csomagoláson, illetve, ha ez meg is van jelölve, akkor sem garantált, hogy az olyan néven van, ami a sportoló számára egyértelművé teszi annak a szernek a veszélyét, káros hatásait, esetleg tiltott mivoltát. Innentől pedig már a következő lépés, hogy a sportoló megbukik a doppingellenőrzésen a tiltott szer használata miatt, holott nem is volt tisztában azzal, hogy tiltott anyagot vitt be a szervezetébe.

Hányféle ellenőrizetlen táplálékkiegészítő termék lehet forgalomban?

Miután különösképpen nem kell engedélyeztetni, bevizsgáltatni pedig biztosan nem kötelező, ezért bármennyi lehet. Gondoljunk arra, hogy az amerikai számadatok alapján 40 milliárd dollárt költ a világ évente táplálék-kiegészítőkre, ez borzalmasan nagy szám. Óriási piaca van ennek, naponta jelennek meg újabb és újabb csodaszerek – egyszer a fogyókúrához, utána pedig a zsírégetéshez, majd az izomnöveléshez, tesztoszteron-szint emeléshez. Látott már bárki olyan táplálék-kiegészítőt, melyet úgy reklámoztak volna, hogy az nem legális vagy pedig vigyázz, mert meg fogsz vele bukni a doppingellenőrzésen?!

A Sportolók mennyire tudatosak a táplálkozás területén hazánkban, illetve nemzetközi szinten?

Pontosan azt próbáljuk most felmérni, hogy milyen szinten állunk ebben a kérdésben itthon. Nemzetközi szinten, főleg az angolszász országokban, illetve a gazdagabb államokban a sportolók mellett dietetikusok dolgoznak. Külön, egyénre szabottan összeállítják az étrendjüket, pontosan megmondják neki, hogy mikor és milyen ételt ehetnek, azt milyen összetételben fogyaszthatják el. Én sokszor látom egy-egy külföldi versenyen, hogy bizony komoly stáb, illetve szakemberi gárda veszi körül a versenyzőt, ezek közül az egyik pedig biztos, hogy egy táplálkozási szakértő vagy egy dietetikus. Magyarországon erre sajnos kevésbé van meg a lehetőség is, de talán az igény jobban meglenne, ezt az igényt kell felmérni, ezek a kérdőíves felmérések, melyeket például az önök cége is csinál, pontosan ezt az igényt hivatottak felmérni, kimutatni. Első lépésként valóban magát az igényt kell felmérni, eljutni oda, hogy valójában milyen volumenű dologról beszélünk, egyelőre mi Magyarországon még csak itt tartunk.

Ki segít a sportolóknak a táplálkozási tanácsokban, illetve a táplálékkiegészítők kiválasztásában?

A táplálkozási tanácsokkal kapcsolatban most már vannak bizonyos fórumok, valamint a dietetikusok egy része is kezd ráállni magára a sporttáplálkozási vonalra. Ez más, mint a hétköznapi emberek esetében, hiszen egy cukorbetegnek a diétája egészen különböző, mint mondjuk egy vesebeteg étrendje, a dietetikusoknak pedig éppen az a szakmája, hogy ehhez mérten tudják megállapítani az adott személyek szükségleteit. A sport ugyan nem betegség, de mégis egy egészen más típusú táplálkozást igényel – ez egy külön szakma, ha úgy tetszik. Meg kell tanulni ezt a dietetikusoknak is, de mára úgy tűnik, egyre több szakember van, aki ezzel foglalkozik, rááll és kifejezetten a sporttal, a sporttáplálkozással törődik. Erre irányuló programokat dolgoz ki. Tehát erre lehet már hazánkban is megfelelő segítséget találni, ezt egyre jobban igénybe is veszik a magyar sportolók.

A táplálékkiegészítők kiválasztása az már egy sokkal nehezebb kérdés. Az első dolog: ebben a témában mindenki segít. Tapasztalataim szerint nagyon sokszor elhangzik, hogy „a másik is ezt szedte, a szomszédom ezt javasolta, interneten olvastam”, tehát ezek ellenőrizetlen, sőt, ellenőrizhetetlen fórumok, ahonnan a sportolók begyűjtik az információkat, majd alkalmazzák maguk is, amit hallottak. A szomszéd viszont nem biztos, hogy tisztában van azzal, hogy az a készítmény tartalmaz-e doppingszert, vagy egyáltalán alkalmas-e az adott sportágban versenyző illető felkészítésére, fejlesztésére. Tehát sajnos elég nagy a ‘homály’ a táplálékkiegészítők kérdésében. A másik nagy gond, hogy maguk az orvosok sem sokat tudnak a dologról, mert milyen információ áll a rendelkezésükre? Történetesen nagyjából annyi, ami rajta van a dobozon, ez pedig két okból is rendkívül veszélyes tud lenni.

Elsőként tételezzük fel, valóban az van a termékben, ami a dobozán is fel van tüntetve vagy az internetes leírásban meg van jelölve összetevőként: Tapasztalataim szerint ez sem mindig így van, nem egyszer találtunk olyan táplálékkiegészítőt, mely egészen egyszerűen mást tartalmazott, konkrétan tiltott szer volt benne a dobozban, amit be is szedett az illető, összetétel gyanánt viszont semmi hasonló nem volt feltüntetve a csomagoláson. De ebben az esetben tételezzük fel, valóban az van a készítményben, ami az összetevők részeként fel van tüntetve. El is viszi az illető a sportorvosához vagy ahhoz a szakemberhez, akiben megbízik. Itt az a következő csapda, hogy közel sem biztos, hogy az a megnevezése az adott összetevőnek, ami magán a tiltólistán is szerepel, mivel ott vegyületcsoport nevek találhatóak, valamint hatóanyag nevek vannak feltüntetve. Ezeknek pedig a gyári nevei minden országban különbözőek. Nehéz megtalálni és kiszűrni a tiltott anyagokat. Láttam én már olyan terméket, amin megnevezve rajta volt egy összetevő, amit mondjuk egy sok év tapasztalatával rendelkező, szteroidokkal foglalkozós vegyész felismert és tudta, hogy az veszélyes, de egy „egyszerű orvos” – és most ebben az értelemben én is ennek számítok – nem biztos, hogy pusztán a megnevezés alapján rájön, hogy az egy tiltott komponens. Ez már egy nagy csapda.

A következő ilyen, ami nagy slágernek számít, az a methylhexaneamine nevezetű vegyületcsoport, mely stimuláns, fent van a tiltólistán, de kevesen tudják, hogy például a muskátli kivonat ezt tartalmazza. Tehát mit fog látni az orvos és a sportoló a dobozon?! Annyit, hogy „természetes muskátli olaj kivonat”. Persze akkor örülnek is neki, mert hát növényről beszélünk, de ettől még lehet benne stimuláns. Nagyon nehéz tettén érni ezeket a dolgokat, ezzel rendkívül elővigyázatosnak kell lenni éppen emiatt. Rengeteget küszködtünk azért, hogy el tudjuk érni, hogy az kerüljön rá a dobozra – függetlenül az összetétel mivoltától -, hogy „vigyázz, mert a dopping-ellenőrzésen pozitív eredményt adhat”. Sajnos ez még nem valósult meg, legalábbis jelen pillanatban nagyon ritka, hogy ez valóban fel is kerüljön a csomagolásra.

Összességében azt kell, hogy mondjam, az illető hiába kérdezi meg a környezetében lévő orvosokat, ha nem kellően van informálva a szakember, valamint nem jut be bizonyos adatbázisokba, illetve nincs kellő gyakorlata abban, hogy megállapítsa, melyek a csapdaveszélyes táplálékkiegészítők, akkor bizony könnyen megtéveszthetik őket is. Gyakori eset: azt mondja az illető, hogy elolvasta, mi van a dobozon, vagy megkérdezte az eladót a boltban és ő azt mondta neki, veszélytelen a termék, és mégis ott van a pozitív eredmény. Ezért nagyon veszélyes a táplálékkiegészítők használata.

Köszönjük az interjút!

Írta: Zsivera Gábor