A SportVitalitás egy hónappal ezelőtt egy új, havonta megjelenő kérdezz-felelek sorozatot indított, amivel igyekszik közelebb hozni hazánk sportolóit az egészséges táplálkozáshoz, illetve segíteni szeretnénk abban, hogy az olvasóink hiteles forrásból kapjanak információt a dopping-jelenség szinte összes jellemzőjéről. Ezek mellett igyekszünk számos tévhitet is eloszlatni, s mintegy útmutatót adni azoknak, akik szeretnének tenni azért, hogy el tudják sajátítani a minél tudatosabb táplálkozás alapjait.
Nem is lehetne jobb szakembert találnunk ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására, mint a Magyar Antidopping Csoport vezetőjét, Dr. Tiszeker Ágnest, aki már az első részben is kifejtette válaszát nekünk néhány olyan kérdésre, melyek alapvetően fontosak a tudatos sporttáplálkozás és a dopping témakörökben.

Cégünk Facebook oldalán ettől a naptól kezdve három héten keresztül tehetnek fel kérdéseket egyenesen Dr. Tiszeker Ágnesnek az említett témakörökben a megadott helyen (a linkre kattintva elérhető az a Facebook felület, ahol ezt meg tudja tenni a kedves olvasó).

A kérdezz-felelek sorozatunkat kiegészítjük egy nyereményjátékkal is, a versenyben való részvételnek mindössze két feltétele van:

1. A kérdező legyen tagja cégünk Facebook csoportjának (a linkre kattintva elérhető a profil, ahol meg is lehet tenni a bejelölést).

2. A SportVitalitás és Dr. Tiszeker Ágnes által közösen megalkotott Országos Táplálkozási Kérdőívet szükséges kitölteni (a linkre kattintva elérhető a kérdőív).

Értékes nyereményt sorsolunk ki a kérdezők és az előbb említett két feltétel teljesítői közt: Havonta (tehát epizódonként) kisorsolunk egy 25 000 Ft. Értékű Táplálkozási Állapotfelmérést, melyhez egy egyéni Étlapkészítés is tartozik.

Vágjunk is bele a kérdezz-felelek sorozat második részébe, az alábbi fontos témákkal kapcsolatban érdeklődtünk Dr. Tiszeker Ágnesnél, közte már olyan kérdéssel is, amit a Facebookon keresztül az olvasóink tettek fel a szakembernek:

Mi alapján tudja egy sportoló eldönteni, hogy használhatja vagy sem az adott táplálékkiegészítőt?

Az én javaslatom az lenne a sportolók számára, hogy válasszák ki azokat, amik az ő sportágukhoz, illetve elvárt eredményükhöz szükséges. Ehhez kellene kérni segítséget elsősorban szakembertől, itt jöhetnének be a képbe a sportorvosok, valamint a dietetikusok. Legyen az illetőnek egy normál étrendje a normál időszakban, illetve egy másfajta a versenyidőszakban. Teljesen más, ha az embernek híznia kell, mintha mondjuk fogynia szükséges, vagy izomtömeget szeretne növelni. Meg lehet ezt úgy komponálni, hogy illeszkedjen az elvárt teljesítményhez, továbbá ahhoz, hogy melyik fázisában tart a versenyző egy adott felkészülésnek. Ehhez kérjen segítséget a sportoló, itt azért manapság már lehet is megfelelő szakmai útmutatást kapni, vannak erre különböző fórumok, ahol akár egy étrendet is kaphat az ember. Ez lenne az első lépés. A második pedig az, hogy ki kell választani, melyik az a táplálkozás, melyre azt mondjuk: igen, ez a jó nekem. Ám ezen felül valamilyen táplálékkiegészítőre van szükségem. Itt kell megnéznem, hogy mi okból kifolyólag kell ezt nekem a szervezetembe bevinnem. Ide tartoznak a vitaminok is, nem egyszer látom, hogy többféle vitaminkészítmény tartalmazza ugyanazokat az összetevőket – mondjuk C-, D-, E- vitamint -, amit a versenyző sokszorosan vesz be, teljesen fölöslegesen, jóval nagyobb mennyiségben, ahogy azt a szervezet igényelné. Ezek viszont nem múlnak el nyomtalanul, még a vízben oldódó vitaminok sem, amikre pedig azt mondjuk, hogy a vizelettel távoznak a testünkből. Ez azért nem teljesen igaz, mert ettől még a vesét megterheli. Nem kell több ezer miligram C-vitamint bevenni, ha nincs rá szüksége az embernek. Miért is lenne szüksége ennyire?!

Végig kell gondolni a legegyszerűbb vitaminok esetében is, hogy szükségem van-e rá, ha igen, akkor pedig azt is tisztázni kell, milyen mennyiségben. Ebben megint csak tudnak segíteni a sportorvosok, illetve a dietetikusok. Ha megvan a terv – azaz tudja, hogy izmot szeretne növelni, vagy vitamint akar bevinni, esetleg vashiánya van és ezen kell javítani, a folyadékra kell koncentrálni, nyomelemet kell pótolni – akkor kell megválasztani a megfelelő táplálékkiegészítőt ehhez, ilyenkor is érdemes sportorvoshoz, dietetikushoz fordulni. Ugyanakkor mielőtt bárki bevinné a szervezetébe a kiválasztott terméket, még érdemes tőlünk is segítséget kérni. Megpróbálunk egy adatbázist összeállítani, amiben a sportoló meg tudja nézni az adott termékkel kapcsolatban, hogy történt-e bevizsgálás, mi a pontos összetétel, illetve milyen információink vannak az adott gyártó készítményeiről. Ez is egy nagy csapda. Ugyanazt a hatóanyagot – mondjuk kreatint, vagy bármilyen vitaminokat – ezer -féle gyártó és forgalmazó cég dobja piacra és vannak köztük olyanok, akikkel vigyázni kell, mert doppingszereket is gyártanak, sajnos a keresztszennyeződés lehetősége ilyenkor fennáll. Ebben az esetben olyan cég termékét válasszuk, aki biztosan nem gyárt semmi mást, csak azt a fajta vitamint, vagy tiltott összetevőt nem tartalmazó terméket, és így nincs lehetőség erre a szennyeződésre, akkor talán nagyobb biztonsággal tudja az ember kiválasztani a készítményt és nem lesz belőle később probléma. Hozzáteszem, százszázalékos garanciát senki és semmilyen doppingellenes szervezet az egész világon sehol sem vállal. Vannak kis kockázatú, illetve nagy kockázatú termékek. A kis kockázatút is azért hívják annak, mert amikor azt gondoljuk, hogy nem lehet vele probléma, akkor sincs garancia. A gyártó tiszta, vigyáznak a minőségbiztosításra, az alapanyagok beszerzésére, amiből a készítményt gyártják, az is tiszta – ezzel együtt is maximum azt lehet rá mondani: kicsi a kockázat, de olyat, hogy nincs kockázat, ilyen ma a világon sehol sincsen.

Milyen igénye van erre a fajta tudatosságra a hazai sportolóknak manapság?

Óriási igényük van. Minél magasabb szinten sportol az illető – mondjuk egy olimpiai kerettagról, vagy egy világbajnoki csapattagról beszülünk -, annál nagyobb igénye van erre. A WADA azt mondja, hogy a megfelelő táplálkozás, a jó edzésmunka és a pihenés elegendő kell, hogy legyen a felkészüléshez. Tudjuk, hogy ez nem ennyire egyszerű és nem igaz, ez egy picit álszent hozzáállás, de pont azért, mert nincs garancia a táplálékkiegészítőkre, de ez a szervezet úgy vélekedik, hogy nincs másra szükség. Okosan és megfontoltan kell megválasztani, mi az, amire szükség van. Azt gondolom, hogy hatalmas tehát ez az igény. Ha nagy biztonsággal lehetne segítséget kérni jól felkészült szakemberektől és ki lehetne választani azoknak a termékeknek a csoportját, amire azt mondanánk, hogy kérem itt a gyártó és a forgalmazó is egyfajta garanciát vállal, rendszeresen bevizsgáltatja a terméket, akkor lényegesen előbbre jutnánk. Jól nyomon követhető lenne, hogy miből gyártják, s már az alapanyagoknál lehet látni, hogy nem szennyeződhet semmivel. Nem akkor kell látni ezt, amikor beleteszik a dobozba, hanem abban a pillanatban, ahogy az alapanyagot legyártják. Már itt sem szabad történnie semmiféle szennyeződésnek. Azért lehet ilyen gyártókat és forgalmazókat találni szerencsére. Ha ezt a csoportot ki tudnánk választani, akkor azt tudnánk mondani a sportolóknak, hogy ebből válasszanak. Amennyiben ezen kívül meg akar próbálni bárki bármilyen terméket, akkor pedig megteheti, de csak saját felelősségre. Az igény tehát egyértelműen nagy, de még egyelőre sem a szakember gárda sem ez az adatbázis – mely mutatná, hogy mely készítmények a legbiztonságosabbak – nem áll még rendelkezésre.

Egy aktív élsportoló esetében a doppinghasználat mennyi kárt okozhat egy későbbi felkészülésben?

Erre a kérdésre nagyon nehéz válaszolni, hiszen sokat számít, hogy milyen típusú doppingszerről beszélünk, hiszen maga a dopping egy összetettebb kategória. A tiltólista is számos csoportot megkülönböztet, ott van mondjuk a hormonális dopping és a kábítószer. Ezek sem a teljesítmény-fokozás szempontjából sem pedig a mellékhatások tekintetében nem hasonlíthatóak össze. Egy vízhajtó használata vagy a géndopping alkalmazása megint csak különbözik hatásban és mellékhatásban egyaránt. Ha mondjuk a hormonális doppingról értekezünk, akkor ezen belül is tehetünk megkülönböztetéseket. Sokat számít a mennyiség is, de talán még ennél is többet nyom a latba, hogy az illető milyen hosszú időszakban használja a tiltott készítményt. Például egy anabolikus szteroid folyamatos használata nagyobb mennyiségben, több alkalommal, borzasztóan komoly egészségkárosító következményekkel járhat. Egy egyszeri bevétel, azon kívül, hogy a sportoló megbukik vele a doppingellenőrzésen, ahol teljesen mindegy, hány alkalommal vitte be a szervezetébe a tiltott anyagot, bármilyen esetben pozitív eredményt ad és szankcionálandó -, tartós rombolást nem biztos, hogy okoz a szervezetünkben.

Az EPO és a növekedési hormon esetében is számít a mennyiség és a használat időtartama. Pont az a veszélye ennek, hogy a hosszú távú használatnak beláthatatlanok a következményei, hiszen orvosi szempontból erre kutatási programok nem épülnek, tehát nem vizsgálja meg senki, hogy egy egészséges szervezetnek növekedési hormont vagy EPO-t adva 10-20 év múlva milyen következményekkel jár a doppinghasználat. Látunk nagyon komoly következményeket, megbetegedéseket, hirtelen sportolói halált vagy nem azonnali, tartós betegség végén bekövetkező szomorú eseményt, tehát sok a szomorú eset, de nem mindegyiket könnyű összefüggésbe hozni egy korábbi doppingolással, 10-15 esztendővel később már nagyon nehéz emlékezni arra, ki, mikor, mit és mennyit szedett, a lényeg, hogy ezt bizonyítani rendkívül nehéz. Erre nincsenek statisztikai adatok, pontosan ezért. Nehezen nyomon követhetőek, bizonyíthatóak, a sportolók erről nem szeretnek beszélni – ha aktív sportoló, akkor azért nem beszél róla, fél a doppingellenőrzéstől, a következményektől, félti a karrierjét. Ha pedig mér visszavonult és esetleg valamiféle betegséggel küzd, akkor pedig szintén nem szívesen beszél róla – érthető módon -, mert ez egyfajta szégyen számára, s bizonyos megkülönböztetés övezi azt, ha bárkiről kiderül, hogy tiltott szert használ, vagy használt pályafutása során.

Még utólag sem vállalja fel gyakorlatilag senki, még akkor sem, ha az aktív karrierjét már befejezte és jogi következményei nem lehetnek a dolognak. Pontosítva az sem igaz, hogy jogi következményei utólag visszamenőleg nem lehetnek, emlékezhetünk Andre Agassi esetére, aki békességben befejezte a pályafutását és most egy életrajzi jellegű könyvben gyakorlatilag megírta, hogy a fiatal éveiben milyen kábítószereket használt és a WADA komolyan fontolgatta, hogy visszamenőleg akár perli vagy bizonyos eredményeket megsemmisít. Ez végül is nem következett be, de ezt akkor sem szokták a sportolók felvállalni, nagyon nehéz helyzet ez. Bármilyen kutatást, pontos statisztikát pedig ezzel együtt nem lehet vezetni.

Folytatása következik a következő hónapban. Dr. Tiszeker Ágnesnek köszönjük a válaszokat, olvasóinkat pedig ösztönözzük a további kérdések feltételében.