A SportVitalitás 2011 végén ezelőtt egy új, kéthavi rendszerességgel megjelenő kérdezz-felelek sorozatot indított, amivel igyekszik közelebb hozni hazánk sportolóit az egészséges táplálkozáshoz, illetve segíteni szeretnénk abban, hogy az olvasóink hiteles forrásból kapjanak információt a dopping-jelenség szinte összes jellemzőjéről. Ezek mellett igyekszünk számos tévhitet is eloszlatni, s mintegy útmutatót adni azoknak, akik szeretnének tenni azért, hogy el tudják sajátítani a minél tudatosabb táplálkozás alapjait.

Nem is lehetne jobb szakembert találnunk ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására, mint a Magyar Antidopping Csoport vezetőjét, Dr. Tiszeker Ágnest, aki már az első két részben is kifejtette válaszát nekünk néhány olyan kérdésre, melyek alapvetően fontosak a tudatos sporttáplálkozás és a dopping témakörökben.

Cégünk Facebook oldalán ettől a naptól kezdve három héten keresztül tehetnek fel kérdéseket egyenesen Dr. Tiszeker Ágnesnek az említett témakörökben a megadott helyen (a linkre kattintva elérhető az a Facebook felület, ahol ezt meg tudja tenni a kedves olvasó).

A kérdezz-felelek sorozatunkat kiegészítjük egy nyereményjátékkal is, a versenyben való részvételnek mindössze két feltétele van:

1. A kérdező legyen tagja cégünk Facebook csoportjának (a linkre kattintva elérhető a profil, ahol meg is lehet tenni a bejelölést).

2. A SportVitalitás és Dr. Tiszeker Ágnes által közösen megalkotott Országos Táplálkozási Kérdőívet szükséges kitölteni (a linkre kattintva elérhető a kérdőív).

Értékes nyereményt sorsolunk ki a kérdezők és az előbb említett két feltétel teljesítői közt: Havonta (tehát epizódonként) kisorsolunk egy 25 000 Ft. Értékű Táplálkozási Állapotfelmérést, melyhez egy egyéni Étlapkészítés is tartozik.

Vágjunk is bele a kérdezz-felelek sorozat második részébe, az alábbi fontos témákkal kapcsolatban érdeklődtünk Dr. Tiszeker Ágnesnél, közte már olyan kérdéssel is, amit a Facebookon keresztül az olvasóink tettek fel a szakembernek:

Ön szerint fontos-e, hogy a tudatos sporttáplálkozási forma már utánpótláskorban kialakuljon a sportolóknál?

Természetesen nagyon fontos. Az egy lényeges kérdés, hogy a sportoló utánpótláskorú-e még vagy már felnőtt, de ez elsősorban az életkor szempontjából fontos, a teljesítményt alapul véve már ugyanazt kell teljesítenie, ha ugyanolyan sporttevékenységet végez. Magas fokon, magas szinten, nagy energiafelhasználással dolgoznak napról napra mind a felnőttek, mind pedig az utánpótlásba tartózók, az elhasznált energia pótlása és a kielégítő táplálkozás ugyanannyira alapvető kérdés egy utánpótláskorú versenyző esetében, mint egy felnőttében. Úgy gondolom tehát, hogy ebben nincs különbség, egy fiatalnak is ugyanolyan tudatosnak kell lennie, mint egy felnőttnek.

Minél korábban kezdi valaki tudatosan, okosan, szakszerűen összeállítani a táplálékát, illetve a táplálkozási szokásait, annál jobb lesz a teljesítménye – ilyen szemszögből vizsgálva már talán mondhatjuk is, hogy még fontosabb kérdés ez egy utánpótláskorú sportolónál, mert egy fejlődésben lévő szervezetről beszélünk, tehát nincs olyan szinten még bizonyos értelemben, mint egy felnőtt, így még lényegesebb számára, hogy minden szükséges elem benne legyen a táplálékban. A minőségi táplálkozás legalább annyira fontos, mint maga a mennyiség.

Az ön véleménye szerint milyen típusú táplálékkiegészítőkre lenne szükségük a sportolóknak?

A kérdést szétválasztanám három aspektus megközelítési mód szerint. Az egyik kérdés mindenképpen a WADA álláspontja. A szervezet nagyon határozott álláspontja az, hogy a megfelelő edzésmunka, a minőségi táplálkozás és a kielégítő pihenés elég kell legyen arra, hogy valaki felkészüljön magas szintű sporttevékenység végzésére. Ez alapján nincs feltétlenül szükség táplálékkiegészítőkre vagy étrend-kiegészítőkre.

Nem véletlenül ez a hivatalos véleménye a WADA-nak, hiszen igencsak meghatározhatatlanok, bizonytalanok, illetve sokszor veszélyesek is a táplálékkiegészítők. Eléggé kaotikus az állapot a táplálékkiegészítők szabályozását, forgalomba hozatalát tekintve. Nyilvánvalóan világos az, hogy mit kell tennie egy forgalmazónak ahhoz, hogy megjelentesse a piacon a termékét, de semmiféle garancia nincsen arra, hogy ez a sportoló számára nem veszélyes.

Orvosi szempontból viszont egy picit árnyaltabb a kép, hiszen egy nagy energiaigényű folyamatról beszélünk, maga a sporttevékenység sok mindent elhasznál és felhasznál a szervezetből. Alapvetően kialakulhatnak bizonyos hiányállapotok vitaminok, vas, egyéb nyomelemek esetében, ezek hiányánál mindenképpen szóba jön a táplálékkiegészítők szükségessége. Azon termékek, melyek ezeket az elemeket tartalmazzák, nagy általánosságban veszélytelenek, semmiféle olyan szert nem tartalmaznak, ami akár káros lehetne az egészségre vagy dopping szempontból fertőzött lenne, illetve konkrétan doppingszert tartalmazna.

A gyakorlat azt mutatja, hogy nem a C-vitamin vagy a kalcium, magnézium, folsav, vas, szelén, stb. készítmények miatt buknak meg a versenyzők, hanem egészen más típusú termékek miatt. Orvosi szempontból egy teljesen elfogadható dolog az, ha valamiben hiányállapot lép fel, akkor azt pótolni kell. Amennyiben extra igénybevételnek van kitéve a szervezet, akkor többre van szüksége a versenyzőnek, mint az átlagos populációnak.

Van egy harmadik aspektus is, a teljesítmény fokozására irányuló táplálékkiegészítő használata. Itt már megoszlanak a vélemények és én magam sem vagyok biztos benne, hogy ilyesmire szüksége van a sportolónak. Lehet legális is az adott teljesítményfokozó, a sportolók pedig általában élnek is ezzel a lehetőséggel, itt pedig nagy a káosz, ahogy azt már említettem az előbb.

Egyrészt az is vitatott kérdés, hogy mi legális és mi nem legális a sport szempontjából, utóbbi kategóriába tartoznak az olyan szerek, melyekhez hivatalosan hozzá lehet jutni, bejegyzett termékként vannak forgalomba hozva és ilyen módon vannak használva bárhol a világon. Ez viszont nem zárja ki azt, hogy az adott készítmény doppingszert tartalmazzon!

A dopping kérdése egy szűk réteget érint, leginkább a sportolókat. A hobbisportoló vagy a szabadidő-sportoló esetében az ember saját belátására van bízva a dolog, ezt elvenni tőle nem lehet. Ha nagyon drasztikusan akarok fogalmazni, akkor azt mondhatom, hogy amennyiben egy nem élsportoló, nem igazolt versenyrendszerben sportoló illető anabolikus szteroidot akar fogyasztani, akkor nagykorú, edzőterembe járó hobbisportolóként azt tesz, amit jónak lát.

Amennyiben kiskorúról lenne szó, az már egy másik jogi kategóriába esne, de túl sok eszközünk nincs arra, hogy ezt akár szűrjük, büntessük vagy valamilyen módon kiiktassuk, hiszen a hobbisportoló vagy szabadidő-sportoló azt tesz, amit jónak lát, ilyen értelemben nincsenek szabályok sem a sporton belül, sőt, a büntetőtörvénykönyvben sem.

A harmadik csoport, azaz a teljesítményfokozásra specializálódott táplálékkiegészítők szükségességével kapcsolatban van jelenleg a legnagyobb vita – nem csak Magyarországon, hanem mindenhol a világon, nemzetközi szinten. Ebben ráadásul erőteljesen megoszlanak a vélemények a sportorvosok és a dietetikusok között is.

Folytatása következik a következő hónapban. Dr. Tiszeker Ágnesnek köszönjük a válaszokat, olvasóinkat pedig ösztönözzük a további kérdések feltételében.

Fotó1: mixonline.hu Fotó2: saját Fotó3: antidopping.hu Fotó4: bikemag.hu