Ismerjük meg a tejet - SportVitalitás - SportVitalitás

Ismerjük meg a tejet - SportVitalitás

Gyakran bizonygatjuk csemetéinknek, milyen hasznos, milyen finom a tej, és noszogatjuk őket minden reggel, hogy igyanak meg egy pohárral. Vajon tényleg tudjuk, mennyire hasznos ez a fehér folyadék?

Ma évente 160 liter tejet fogyasztunk. Vajon sok ez, vagy kevés? Magyarországon az általános iskolások csaknem fele egyáltalán nem iszik tejet, közel kétharmaduk pedig semmilyen tejterméket nem fogyaszt. Nagyrészt ennek tudható be, hogy a gyerekek kétharmadának elégtelen a napi kalciumbevitele, és hogy egyes vitaminokból nem jutnak elegendő mennyiséghez. Miközben évek óta rohamosan nő a szénsavas üdítőitalok fogyasztása a tizennégy év alatti korosztályban, addig a tej- és tejtermékfogyasztás messze elmarad a táplálkozás-biológiailag megkívánt minimumtól.
A fenti érték azt is jelenti, hogy csupán feleannyi tejet és tejterméket fogyasztunk, mint például a hollandok vagy a dánok. Az 1990-es években bekövetkezett drasztikus fogyasztás-visszaesés tudományosan kimutathatóan negatív következményekkel járt az egész népesség, de különösen a fiatalok egészségi állapotára.
Pedig a tej összetétele ideálisnak mondható, mert mindent tartalmaz, amire az emberi szervezetnek szüksége van. Emészthetősége kiváló, energia-összetétele kedvező, ez utóbbit a zsírtartalom változtatásával módosítani is lehet. Jelentősége már önmagában is magas biológiai értékében rejlik, ráadásul különféle technológiai eljárásokkal még értékesebb termékekké dolgozható fel.

Tejzsír
Persze, a tej értékes hatóanyagaihoz nemcsak ital formájában juthatunk hozzá. A tejtermékek között mostohagyerek a vaj. Sokan ugyanis azt tartják róla, hogy nagyon káros a koleszterinszintre. A közhiedelemmel ellentétben Magyarországon a vajból, mint elsődleges tejzsírforrásból származó koleszterin-felvétel elenyésző, alig 1,5 százalék. A tejzsír eredetű koleszterin a napi koleszterinigénynek mindössze 0,5 százalékát teszi ki. A vaj élettanilag előnyös tulajdonságai közé sorolható a természetes eredet, a tartósítószerektől és katalizátor-maradványoktól való mentesség, amely például a margarinról nem mondható el. Optimális arányban tartalmaz rövid szénláncú zsírsavakat, ezért növekedést elősegítő hatása és emészthetősége is felülmúlja az összes többi lipidét. Mindezen jótétemények mellett a tejzsír még rákellenes hatással is bír. További előnyös tulajdonságai között megemlíthető, hogy az érelmeszesedést elősegítő transz-zsírsavakat a kritikus 5 százaléknál jóval kisebb arányban tartalmazza, valamint az omega-6 és omega-3 zsírsavak egymáshoz viszonyított aránya (2,5:1) is nagyon közel áll az optimálisnak tekinthető 3:1 értékhez.

Tejfehérje
A tej fehérjéi (kazein, savófehérjék) együttesen megközelítik, a savófehérjék pedig meghaladják a tojásfehérje 100 egységnyi biológiai értékét. Növényi táplálékkal együtt a tejfehérjék mindig 100 feletti biológiai értékűek. Az elmúlt évtizedek kutatásai bioaktív fehérje-komponensek egész sorát tárták fel a tejben, amelyek többek között jó közérzetet biztosító, fájdalom-csökkentő, mikrobaellenes, vérrögképződés-gátló, vérnyomáscsökkentő, érelmeszesedés-gátló, vitamin-, makroelem- és mikroelem-megkötő, antioxidáns, immunrendszer-erősítő és rákellenes hatással rendelkeznek.

Tejcukor
A laktóz táplálkozás-élettani jelentősége nagymértékben felértékelődött az utóbbi években. A glükóz és galaktóz komponensből álló laktóz elősegíti az ásványi anyagok (kalcium, magnézium, foszfor) felszívódását, és a belőle képződő tejsav a vastagbélben gátolja a káros bélbaktériumok elszaporodását. A galaktóz serkenti az érbelhártya regenerálódását, ezáltal az érelmeszesedés ellen hat, és így csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának veszélyét. A tejcukorból képződő laktulóz és laktitol a bélazonos tejsavbaktériumok és bifidobaktériumok kizárólagos táplálékai, elősegítik azok elszaporodását és túlsúlyba kerülését a vastagbélben.

Ásványi anyagok
A tej az egyik legjelentősebb kalciumforrásunk. Napi hat-hét dl tej elfogyasztása már fedezi kalciumszükségletünket, megőrzi csontozatunk és fogaink épségét, megakadályozza a csontritkulás kialakulását. Emellett a tej kalcium-foszfor aránya is kedvező, ráadásul a kalcium olyan fizikai-kémiai állapotban van jelen, hogy az valamennyi élelmiszer közül a tejből, tejtermékekből szívódik fel a leghatékonyabban. Az ideális kalcium-foszfor arány akkor elégíthető ki biztonságosan, ha az összes kalciumfelvétel 70-75 százaléka tejtermékekből származik. Az alacsony tejtermékfogyasztás miatt Magyarországon ez az érték nem éri el az 50 százalékot, emiatt a csontritkulás népbetegség lett. A tej további előnyös tulajdonsága, hogy háromszor annyi kálium található benne, mint nátrium, ezáltal vérnyomáscsökkentő hatással is bír.
Kiemelést érdemel még szeléntartalma, amely ugyan nem túlzottan magas, de felszívódása – bioaktív fehérjékhez kötötten – csaknem teljes mértékű, így antioxidáns tulajdonsága jól érvényesül.

 

Vitaminok
A tej zsírban és vízben oldódó vitaminokat egyaránt tartalmaz. Utóbbiak közül különösen a környezeti ártalmakkal (sugárhatás, fertőzések) szemben védőhatást nyújtó B-vitamin-csoport tekintetében igen értékes vitaminforrás a tej, hiszen rendkívül gazdag riboflavinban (B2-vitamin) és kobalaminban (B12-vitamin). A kedvező élettani hatások közül megemlíthető például, hogy B2-vitamin-tartalmával a sejtlégzés elősegítése révén ellenhatást fejt ki a daganatképződéssel szemben. Nemrég derült fény a folsavnak, illetve a B6- és a B12-vitaminnak a fehérje-anyagcserében betöltött különleges szerepére. Ha ugyanis nem kielégítő a folsavellátás, a táplálékkal felvett metionin aminosav lebontása megreked a homociszteinnél. A visszaalakuláshoz folsav és B12-vitamin, a tovább-bontáshoz B6-vitamin szükséges. Ha ezek hiányában a homocisztein felhalmozódik a vérben, érelmeszesedést, illetve vérrögképződést okozhat. B6- és a B12-vitaminból megfelelő mennyiséget tartalmaz a tej, a folsavat illetően azonban hiányos. Viszont a tej egyes speciális savófehérjéi elősegítik egyfelől a tej, másfelől egyéb élelmiszerek folsavtartalmának hatékony felszívódását.

 

 

Magyarország a friss tejtermékek és sajtok fogyasztásának világranglistáján egyaránt a nem túlzottan előkelő 27., míg vajfogyasztásban a 26. helyet foglalja el. Tejtermékfogyasztásunk nem elegendő az egészséget fenntartó táplálóanyag-egyensúly biztosításához és a bioaktív tejalkotók megfelelő mennyiségű felvételéhez.

 

Forrás: vitalitas.hu