Dopping-pozitív lehetek a mákos bejglitől?
Mákos guba, mákos tészta, pozsonyi kifli, flódni vagy mákos bejgli:…
Az utóbbi évek kutatásai igazolták, hogy a zsírban gazdag étrend az agyműködésre is kedvezőtlenül hat, a legújabb eredményekből azonban az is kiderül, hogy a zsírdús étrend hatásait testmozgással ellensúlyozni lehet.
A zsírban gazdag ételek már kis mennyiségben is ártalmasak lehetnek, rendszeres fogyasztásuk pedig hosszú távon komoly következményekkel járhat, többek között szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásához vezethet. A túlzott zsírbevitel az agyra is károsan hat: romolhatnak a kognitív funkciók, sőt, a sok zsírtól akár felgyorsulhat az Alzheimer-kórra jellemző plakkok lerakódása is.
A Minnesotai Egyetem szakemberei azonban állatkísérletek során arra az eredményre jutottak, hogy rendszeres testmozgással visszafordítható a zsíros ételek hatására bekövetkező agyi leépülés. Kutatásukban egereken vizsgálták a tanulási képességek és a memória változását annak függvényében, hogy a rágcsálók milyen táplálékot kaptak több hónapon keresztül: normál, illetve ugyanennyi kilokalóriát tartalmazó, de kimondottan zsíros táplálékot. Mindkét csoportból néhány egyed rendszeresen “edzett” futókeréken.
A kísérletből kiderült, hogy míg a normál eledelt fogyasztók a memóriateszteken hasonlóképpen teljesítettek, mint a vizsgálat kezdetén, addig a zsíros táplálékon élők eredményei mozgás hiányában folyamatosan romlottak. Azok az egyedek azonban, amelyek rendszeresen mozogtak, a futókerék felállításától számított 7 hét elteltével már ugyanolyan jó eredményeket produkáltak, mint a zsíros étrendre áttérés előtt. Más szóval testmozgással visszafordítható a zsíros ételek hosszan tartó fogyasztása által kiváltott agyi hanyatlás – foglalta össze a kutatás vezetője.
Hasonló eredményre jutott az a japán kutatás is, amelyben a Kiotói Egyetem munkatársai egereken vizsgálták a zsírdús táplálkozás és az Alzheimer-kór kialakulásának összefüggéseit. Míg a zsíros ételek fogyasztása felgyorsította a rágcsálóknál a szellemi hanyatlást és az Alzheimer-kórra jellemző plakkok lerakódását, addig a testmozgás jelentősen javította a szellemi képességeket, és hatékonynak bizonyult a plakklerakódás megelőzésében is. A kutatók elmondták, hogy a mozgás sokkal kedvezőbben hatott a zsíros táplálékot fogyasztó egerek memóriájára és képességeire, mint amikor zsírszegényen táplálkoztak, de nem mozogtak.
Beszivárog a zsír az agyba
Az sajnos a mai napig nem egyértelmű, hogy miért befolyásolja a zsírdús táplálkozás az agyműködést, és miként fordítja vissza a testmozgás ezeket a káros folyamatokat. Elképzelhető, hogy a zsíros ételekben lévő szabad zsírsavak egyszerűen “beszivárognak” az agyba, és ott olyan folyamatokat indítanak be, amelyek sejtkárosodást eredményeznek az agy tanulásért és memóriáért felelős területein. Ezzel szemben a mozgás serkenti azoknak a speciális biokémiai vegyületeknek a termelődését, amelyek visszafordíthatják a plakkok lerakódásának folyamatát – mondták el a kutatók.
Bár az állatkísérletek eredményeit még embereken is igazolni kell, a rendelkezésre álló adatok szerint valószínűsíthető, hogy a mozgás embereknél is képes ellensúlyozni a zsírban gazdag ételek negatív hatásait, ezért célszerű minél többet mozogni. Nem beszélve arról, hogy ezáltal akár évekkel is meghosszabbíthatjuk életünket.
Forrás: origo.hu