Dopping-pozitív lehetek a mákos bejglitől?
Mákos guba, mákos tészta, pozsonyi kifli, flódni vagy mákos bejgli:…
Hogy kiaknázhassuk a sport egészségre való hatásainak teljes körét, (pl. hosszabb élet, egészségesebb szív-működés, nyugodtabb alvás, elhízás megelőzése) az edzést rendszeressé kell tenni. Ami heti legalább két és fél órát jelent.
Legjobb egy mérsékelt intenzitású aerob tevékenység (például: tempós séta). (Erőteljesebb mozgásra vágyók lefaraghatnak a mozgással töltött időből, ha az intenzitást növelik, de mindenkinek törekednie kell két-három erősítő edzésre.)
De a testmozgás egyértelműen egyike azoknak a dolgoknak, amiből egy kevés is minden bizonnyal jobb, mint a semmi. Azért mi mindenképp bíztatnánk arra, hogy igyekezz legalább heti kétszer edzeni, de ettől függetlenül akkor is büszke lehetsz magadra, ha csak egyszer sikerül, a testmozgással nyert előnyöket akkor is learathatod.
Egy 2012-es svéd tanulmányban kutatók egészséges, de inaktív felnőtteket vizsgáltak, akikkel néhány perces gyakorlatokat vegeztettek, mely során megváltozott a genetikai anyag az izomsejtjeikben. Természetesen a DNS-ünket a szüleinktől örököljük, de életmódi tényezők, mint a testmozgás, “bekapcsolhatnak” bizonyos géneket. A mozgás például úgy tűnik, hogy befolyásolja a gének az erőre és az anyagcserére kifejtett hatását.
Ahogy elkezded az edzést, az agyad számos különböző jó érzést keltő neurotranszmittert bocsát ki, például endorfint, mely az okozója az úgynevezett “futók extázisának” és szerotonint, amelynek szerepe jól ismert a hangulat-ingadozások és a depresszió elleni küzdelemben.
A DNS szerkezetében bekövetkezett apró változások közül egy másik az izmok szerepének változása a zsír metabolizálásában. Egy 2007-es tanulmányban a University of Michigan kutatói megállapították, hogy csupán egy kardió edzés hatására az izmok zsírtároló szerepe megnövekszik, ami megnöveli az inzulinérzékenységet. Ezzel szemben az inzulinérzéketlenség, az úgynevezett inzulinrezisztencia, diabétesz kialakulásához vezethet.
Az edzés során egy fokozott mennyiségű vérhullám indul az agyba, mely az agysejteket nagyobb sebességre készteti, így edzés közben és rögtön utána sokkal fókuszáltabb és összeszedettebb leszel. A 2012-es kutatás a testmozgás mentális hatásairól megállapította, hogy az összpontosításra való pozitív hatás mindössze 10 perc után már jelen van.
Az amerikai Szorongás és Depresszió Elleni Egyesület (ADAA) becslése szerint az emberek mintegy 14 százaléka edzéssel harcol a stressz ellen. A stressz tüneteit (a pulzus felgyorsulása, a kortizol megnövekedése) valójában akkor is csökkenti a testmozgás, ha nincs kedved edzeni. Ez valószínűleg több tényezőnek köszönhető, többek között a már említett agyba beáramló extra vérmennyiségnek, és a jókedvre derítő endorfinok megjelenésének.
Forrás: huffingtonpost.com