A kávé jó a szívnek! Nem, a koffein árt neked! A tojás viszont egészséges! Dehogy, tojást enni rosszabb, mint dohányozni! Te is láttál már hasonló megtévesztő és egymással szöges ellentétben álló kijelentéseket a médiában? Szkeptikus vagy minden új állítással szemben? Nem is csoda. 

A Columbia Journalism Review szerkesztője, David H. Freedman, a The Atlantic szerkesztője és a Johns Hopkins nemzetközi orvostudományi lap társszerkesztője megmagyarázza, hogy miért is tévednek oly gyakran az egészségügyi témákkal foglalkozó újságírók. Ez nem mindig azért történik, mert a cikkíró félreértelmezi az információt vagy egy izgalmas kis történetet akar formálni az olvasottakból; gyakran előfordul, hogy a probléma már a tudományos tanulmánnyal kezdődik.

A tudományos riporterek – mint mindenki más – hajlamosak összekeverni a tudományos kutatás megállapításait az igazsággal. De ahogy ez az elismert tudósok széles körében is elismert – különösen az orvostudományban -, a nyilvánosságra hozott tanulmányok megállapításai számos problémával kerülnek szembe, melyeknek köszönhetően azokat általában vagy hiteltelenként vagy túlzónak vagy leegyszerűsítettként könyvelik el.

Ha az újságírók felkapnak egy-egy téves megállapítást, a média pedig ezekre általában kifejezett figyelmet fordít, ez a legrosszabb rossz, hogy főcímeken és nyitóoldalakon találkozunk ezekkel, mint kiemelt történetekkel. Egy 2008-as tanulmány 500 egészséggel kapcsolatos történetet vizsgált meg, melyek mintegy kétharmada volt hibás, beleértve túlzó kijelentéseket, minthogy milyen dolgok vezetnek betegségekhez, vagy bizonyos dolgok elhallgatását, például egyes kezelések lehetséges mellékhatásainak meg nem említését.
Így tehát elgondolkozhatunk, mennyire higgyünk egy cikknek, amely olyan tanulmányok megállapításait veszi alapul, amik már magukban megkérdőjelezhetőek. Freedman tanácsát ajánlanák inkább, miszerint: “Vizsgáld meg a felhozott bizonyítékokat, és adj hozzá egy kis józan észt.”

Forrás: thekitchn.com