A gyermek ortopédusok beszámolói szerint ma már az óvodákban is megjelenik a hanyag tartás, iskoláskorban pedig tovább növekszik a gerincproblémákkal küzdő diákok aránya. A szakemberek szerint csak mítosz, hogy a jelenség hátterében a túl nehéz iskolatáska áll, sokkal inkább a mozgáshiány és a hátizmok gyengesége okozza.

Ugyancsak megalapozatlan az gyakran idézett figyelmeztetés, miszerint ha az iskolatáska súlya meghaladja a testtömeg tíz százalékát, az javíthatatlan tartáshibákhoz vezet. A javaslat valószínűleg még az első világháború előtti időkből származik, és egy katona hátizsákjának súlyára vonatkozik, húsz kilométernél nagyobb távok esetére.

Bár javíthatatlan tartáshibákat a nehéz iskolatáska nem okoz, mivel az izmokat, és nem a csontokat terheli meg, azért érdemes körültekintően választani iskolatáskát a kisdiákoknak. Az ortopédusok egyértelműen a hátizsákot, és nem a féloldalas megoldásokat támogatják. Az egészséges táska ergonómiailag tervezett, hátfala igazodik a gyerek gerincoszlopához.

Ugyancsak fontos, hogy a vállhevederek szélesek és jól párnázottak legyenek, így nem csúsznak le, és nem vágják a gyerek vállát. A biztonságot növeli, ha van fényvisszaverő felület is a táskán.

 

 

A hanyag tartás ellenszere a sok mozgás

A leggyakoribb ortopédiai probléma az iskolások körében a hanyagtartás. A rossz testtartás az alsós osztályokban a gyerekek körülbelül 20 százalékára jellemző, serdülőkorra pedig ez az arány elérheti a 30 százalékot is. Míg az alsó tagozatban főleg a lányokra, serdülőkorban már inkább a fiúkra jellemző.

A hanyagtartás hátterében nincs kóros elváltozás, azaz a hátgerincben ilyenkor nincs deformitás, és nincs a csigolyákban sem szerkezeti eltérés. A rossz tartás inkább a hátizomzat gyengeségével áll kapcsolatban. Sok esetben egy rossz beidegződés: a gyerek leejti a vállát és görbén tartja a hátát.

A hanyagtartásnak két fő típusa van: az egyik az ún. domború hát, a másik a nyerges hát. Az első esetben az ágyéki gerincszakasz domborulata normális, a háti szakasz görbülete viszont a normálisnál nagyobb. A nyerges hát esetében mind az ágyéki, mind a háti görbület nagyobb a normálisnál.

A rossz tartás egyetlen ellenszere a sport, elsősorban a hátizmokat erősítő mozgásformák. E célból leginkább az úszás ajánlott, ám legalább heti két alkalommal. Ugyancsak segíthet a lovaglás, és az összes olyan küzdősport, ahol fokozottan figyelni kell a tartásra.

A több mozgásra megoldást jelenthet a heti öt tornaóra is az általános iskolákban, amit szeptembertől az első, az ötödik és a kilencedik osztályokban már bevezetnek, és a tervek szerint 2013-tól a teljes alsó tagozatra, illetve felmenő rendszerben a többi évfolyamra is kiterjesztenek. Az, hogy a több mozgás mennyire fogja csökkenteni a gyerekek ortopédiai problémáit, nagyban függ attól, hogy a plusz tornaóráknak mekkora hányadát teszik majd ki a hátizmokat erősítő mozgásformák.

Mindenkinek kell egy sportág

A megnövekedett számú iskolai tornaórák ellenére érdemes a kicsiknek – akár már óvodában – találni egy olyan sportágat, amelyet szívesen végeznek iskolai vagy egyesületi keretek között. A rendszeresen végzett mozgás, torna, úszás, labdajáték és egyéb sportágak ugyanis kielégítik a gyermek mozgásigényét, javítják edzettségét, kondícióját, megelőzhetik számos mozgásszervi rendellenesség kialakulását, ráadásul jó alapot biztosítanak ahhoz, hogy a gyerekkorban elsajátított sportágat valaki felnőttként újra folytassa, akár néhány év kihagyás után is.

A hanyag tartás és a komolyabb gerincproblémák kiszűrése alapvetően az iskolaorvos feladata, de ha a szülő előbb észleli a problémát, érdemes minél előbb felkeresni a területileg illetékes ortopédiai szakrendelést.

 

Forrás: origo.hu