A sütőtök őshazája Közép- és Dél-Amerika trópusi vidéke, de Indiában is közkedvelt táplálék. Az 1500-as években a spanyolok hozták magukkal Európába, hazánkban az 1880-as években kezdték általánosan termeszteni.

A sütőtök energiatartalma (80 kcal/336 kJ/100 g) a 16,5 g/100 g-os szénhidráttartalmának köszönhetően többszöröse annak, amennyi a spárgatökre jellemző.  Mindössze 1 g fehérjét tartalmaz, zsírtartalma elenyésző (0,6 g).
Élelmi rostokban nem dús, vitaminokban viszont annál gazdagabb.  C-vitamin 4mg  E-vitaminból (alfa-tokoferolból) 1,1 mg-ot, B2- és B6-vitaminból 0,1 mg-ot, míg B3-vitaminból (niacinból) 0,6 mg-ot tartalmaz, ezenfelül folsavban (16 mcg) és pantoténsavban (0,3 mg) is gazdag.
Kész ásványianyag-bomba:káliumból 340 mg-ot, foszforból 44 mg-ot, vasból 0,8 mg-ot, rézből és mangánból 0,1 mg-ot rejt finom belseje, míg nátriumtartalma mindössze 1 mg.

A sütőtök magja pörkölve kellemes ropogtatni-való. Tökmagolajat elsősorban az – Ausztriában bőségesen termő – olajtökből (Cucurbita pepo) nyernek. Egy liternyi stájer tökmagolajhoz 2,5–3 kg száraz olajtökmagra van szükség, amelyet hidegen sajtolnak.

Gyógyhatást ómega-3-zsírsav-tartalma miatt főleg a tökmagnak tulajdonítanak, de a sütőtök húsának fogyasztása is kedvező hatású. A nagy káliumtartalom a sav-bázis egyensúly fenntartásában játszik szerepet, de vérnyomáscsökkentő és vízhajtó hatása is ismert. Az antioxidánsok és a karotinoidok megkötik a szabad gyököket, szerepet játszanak az immunrendszer erősítésében, a keringési betegségek és a daganatok megelőzésében.

Forrás: teljesertekutaplalkozas.blogspot.hu