Dopping-pozitív lehetek a mákos bejglitől?
november 30, 2018
Mákos guba, mákos tészta, pozsonyi kifli, flódni vagy mákos bejgli:…
Főként igaz ez akkor, ha izomtömeg megszerzéséért, szálkásításért küzdesz, de akkor is, ha fogyózó nő vagy férfi lennél, de talán még akkor is, ha csak az egészség reményében tudatos táplálkozás kialakításán dolgozol. Tulajdonképpen illik is tudnunk: az amerikaiak 88%-a ismeri, hogy a fehérjék kulcsszerepet játszanak az izomépítésben, 80% az egészséges diéta részének tekinti – információhiányra valójában nálunk sem lehet hivatkozni.
Sokunkhoz a testsúlykilogrammra szabott adagolási ajánlat-változatok is eljutnak, akár mérsékelt (erősport 1,6-2 gramm / ttkg; állóképességi 1,2-1,6 gramm / ttkg) vagy akár extrém, az előbbinél jelentősen magasabb kiszabásokban.
De vajon számít-e, hogy a sporthoz, testsúlyszabályzáshoz, egészséges életmódhoz kiszabott fehérjemennyiségünkkel mikor “találkozunk” a nap során? Ha igen, akkor be kell látnunk, erről igazán kevés szó esik!
A kérdésfelvetés időszerű
Egy német kutatócsoport a fehérjeelosztás és a fizikai teljesítőképesség kapcsolatát figyelve érdekes bejelentést tett: nem is annyira a fehérjebevitel mennyisége, mint annak elosztása okoz gyenge fizikai teljesítőképességet idős embereknél.
Az időskor egyik legutálatosabb kísérője az elgyengülés, az izomtömeg csökkenése és az izomfunkciók romlása. Az inaktivitás katalizálja a további egészségügyi problémákat, az időseket pedig kiszakítja társas kapcsolataikból.
A német kutatók 206 önkéntest vizsgálva azt figyelték meg, hogy a legmagasabb és legalacsonyabb fehérjebevitel és az elgyengülés mértéke között nincs szoros kapcsolat, ellenben kitűnik, hogy a leginkább elgyengült férfiak és nők étrendjében a fehérjeadagolás elosztása egyenetlen: a legkevesebb fehérje a reggelire jutott, a legnagyobb rész viszont az ebédre.
Inkább oszd el a fehérjét egyenletesen…
Az eredmények alapján inkább az egyenletes elosztást javasolhatnánk: a fehérje mennyiséget arányosan osszuk el reggeli, ebéd és vacsora között…
…hiszen az ilyen elosztást követő idős embereknél figyelhetők meg legkevésbé az elgyengülés jelei: a lelassulás, a kéz alacsony szorítási ereje, a mindennapi teendők nehézségeiről szóló beszámolók. Ráadásul ez az étkezési minta nem csak az erőnléttel, de az immunválasszal is kapcsolatban állhat.
Vajon fiatalok esetében is számíthat mindez? A fehérjeelosztás bizonyára igen, hiszen egy felmérés alacsonyabb nitrogénürítést jegyzett fel olyan fiatalok esetében, akik több kisebb étkezés helyett három nagyobb étkezésre osztották el fehérjebevitelüket.
Nem minden a mennyiség, de nem minden az elosztás!
Persze a tanulmánnyal kapcsolatban sok kérdés merül még fel. Korábbi megfigyeléssekkel való ellentmondás valószínűleg abban is kereshető, hogy a vizsgált németek legalacsonyabb fehérjebevitele is egy tizeddel magasabb volt a határértéket jelentő 0,8 gramm/testsúlykilogramm értéknél. Ez érték alatt leginkább negatív fehérjeegyensúllyal találkozunk, ahol a leépítő folyamatok dominálnak.
Tehát véletlenül sem kell arra gondolnunk, hogy a fehérjebevitel mennyisége nem számít, csak az elosztás, ellenben azon elgondolkodhatunk, hogy a mennyiség nem minden, mert az időzítések is kulcsfontosságúak, mint ahogy azt a sporttáplálkozás egyébként is jól ismeri.
Nem csak időseknek, fogyózóknak is hasznos lehet
Vajon kinek és mit érdemes leszűrnie az eredményekből? Az idősebb korosztálynak egyértelműbb a következtetéslevonás, de talán azoknak is érdemes elgondolkodniuk, akik fogyókúra során csökkentett energiabevitelre törekednek, így akár kevesebb fehérjéhez jutnak. Legtöbben ilyenkor is ügyelnek a kielégítő fehérjebevitelre az izomtömeg megtartásának reményében, és most már azt is tudjuk, hogy az elosztás sem mindegy. Elsősorban a reggelinél szenvedhetünk hiányt. Nem elég az ebédekből kiindulni és ott megragadni egy testsúly-átalakító diéta tervezésénél; arra is érdemes ügyelni, hogy a nap többi étkezéséhez is rendelkezésre álljon elegendő mennyiségű fehérjeforrás.
Forrás: fitway.hu