Legyen szó tengeri vagy folyami halakról éppúgy megtalálhatunk a kínálatban kissé magasabb fehérjetartalmú (20-23g fehérje/100g) fajtákat, mint pl.: tengeri halaink közül a tonhal vagy édesvíziek közül a pisztráng, de általánosságban véve bármelyikhez nyúlhatunk. Ne felejtsük el, hogy több halfélének természetes formájában is magasabb a zsírtartalma (pl.: lazac 12g zsír/100g), de halkészítményeink közül is a döntő többség olajos páclében van (pl.:szardínia, hering). Ez alól kivételt képezhet a tonhal, melyet sós vizes páclével is több gyártó forgalomba hoz, ekkor kenhetőségét, lágyságát érdemes joghurt-görögjoghurt alapú “mártással” lazítani, igény esetén. Mint a bevezetőben olvasható, annál is többen választjuk halaink elkészítését bő olajban-bő zsírban sütve: fűszerpaprikás-lisztes vagy éppen sörbundában. Ezen eljárásokkal magas zsírtartalmúvá varázsoljuk feltéteinket, mely sporttevékenységet követő fehérjebeépülésünknek nem feltétlen kedveznek. Igyekezzünk roston, zöldségekkel egybesütve, grillezve, főzve, sütőpapíron sütve fogyasztani, ahogy a halrudacskánál is a sütőpapír többszöri felhasználása mellett energiabevitel mellett még némi aprópénzt is spórolhatunk.

A halak mint fehérjeforrások, éppúgy teljes értékűek (tehát minden szükséges, nélkülözhetetlen aminosav megfelelő mennyiségben és arányban található meg bennük), mint a korábban említett tojás, tejtermékek vagy a húsok. Biológiai hasznosulásukat tekintve a halak megelőzik a marhahúst, de jóval a tejtermékek és tojás hasznosulási mértéke mögött kullognak.

Felmerülhet a halaknál továbbiakban, fehérjetartalmúk mellett, hogy milyen zsírsav-összetétellel rendelkeznek. Több hazánkban is előforduló halunk is, mint pl.: busa, pisztráng, kecsege magasabb omega-3 zsírsavtartalmú, bár a tengeri kiemelkedő példákat említve így is lemaradnak (lazac, makréla, hering, tonhal, stb.). Magas omega-3-zsírsavtartalmúk szív-érrendszeri megbetegedéseink prevenciójához járulnak hozzá, de ezenkívül rengeteg pozitív tulajdonság tulajdonítható nekik. Másik kérdés, hogy nem a hegyek országa vagyunk, így pisztrángtermelése országunknak csekély, de ettől függetlenül bátran választhatjuk bármelyik fajtát.  2018-tól bevezették a Minőségi Magyar Hal védjegyet, melynek feltételei az ellenőrzött körülmények, hazai termelés és hazai feldolgozás. A szabályzatot  ponty, afrikai harcsa, fogassülő, pisztráng fajokra fejlesztették ki. Miért is fontos ez? Mert honszeretetünk, és iparágaink támogatása mellett ezen halak hazai, ellenőrzött termelésből származnak, így fenntarthatóságuk előnyösebb pozíciója kézenfekvő, mint a túlhalászással küzdő tengeri fajok esetén, melyeket akár több ezer kilométert is utaztatják, míg tányérunkon landol. Kedvező összetételű nyersanyagaink elérhetőségét hosszútávú, gazdasági és ökológiai szempontok figyelembe vételével is támogathatjuk.

Hazai haltermelésünk 2016-ban 24 000 tonna volt (AKI), ebből 18 000 tonna ponty. Közép-Európán és Ázsián kívül nem jellemző elterjedtsége, de rengeteg vád is éri: van, aki azt mondja, hogy zsíros (ez takarmányozással befolyásolható), van, aki azt mondja, szálkás (gépi irdalás segíthet), és van, aki iszapízére panaszkodik (életmód, tartástechnológia befolyásolja). A technológiai potenciális hátrányok kiküszöbölésén túl, ha mindenképp szálkamentes hazait szeretnénk, választhatjuk nyugodtan az afrikai harcsát is, ebből 3000 tonna átlagosan termelődik is, de alkalmazkodva a piac igényeihez, halaink nagy része külföldre exportálódik.

Bár cikkem kezdetleges fókuszpontja a halak mint komplett fehérjeforrások elemzése volt, kiemelhető, hogy összetételüket tekintve kedvező források, (nem jellemző túlzott bevitelük), így pár konyhatechnológiai óvatos lépés mellett sportolói étrendünk kiemelt részei lehetnek. Nyersanyagaink bevitelének fókuszpontja, mint ahogy a cikkből is kitűnik, nem lehet egyedül előnyös összetétele, mert bármelyik komplett fehérjeforrást választjuk, a klímaváltozás negatív hatásaival számolnunk kell a nagyobb ökológiai lábnyom végett. Kényelmi társadalmi létünket előregondolt vásárlással és tudatos életmóddal segíthetjük, melynek első lépcsőfoka hazai termelésünk támogatása. Ahogy az országos halászati érdekképviseleti szerv egyik régi kampányában mondta, s kissé átköltöttem, én sem tudok mást közvetíteni, mint “Egyen hazai halat, finom falat.”

Írta:
Sziráki Zsófia
Dietetikus MSc