A Q10-koenzim lassan szivárog be a köztudatba, pedig már több mint 60 éve van fogalma az orvostudománynak létezéséről. A botanikából doktorált, Wisconsini Enzimkutató Intézet munkatársa, Fredrick Loring Cane mindössze 32 éves volt, mikor felfedezte a Q10-koenzimet, marhaszív mitokondriumából* izolálva.

*A mitokondrium a sejtekben található, energiatermelésben és raktározásban szerepet játszó kis sejtszervecske.

A Q10-koenzimet még sokféleképpen becézhetjük hivatalos-félhivatalos úton: ubiquinon, ubidekarenon, koenzim Q, CoQ10, CoQ, Q10 vagy éppen 1,4-benzoquinon. Mielőtt becsukjátok a cikket, mert több felesleges információt közlök veletek, mint ahányféleképpen B.B., Forrest Gump katonai cimborája el tudja készíteni a ráksalátát, tovább mesélek erről a zseniális vegyületről.

A Q10 egy vitaminokhoz hasonló, zsíroldékony vegyület, mely megtalálható minden légző eukarióta (sejtmaggal rendelkező sejt) sejtben, elsődlegesen a mitokondriumban. Részt vesz az elektrontranszportban, valamint az aerob (oxigén jelenlétében működő) sejtlégzésben, ami ATP-ből állít elő energiát. Az emberi szervezet 95%-a állít elő ily módon energiát, s kézenfekvő elgondolás mellett bizonyított tény is, hogy a Q10-koenzim koncentrációja azon szerveinkben a legmagasabb, melyek a legenergiaigényesebbek (szív, máj és vese). Ezen felül a sejtmembránban és a lipoproteinekben antioxidánsként működik (melynek hatása legjobban csökkenő C-és E-vitaminszint mellett aktivizálódik).

Az életkor előrehaladtával, fokozott igény esetén (pl.: krónikus megbetegedések: szív-érrendszeri/ daganatos) vagy genetikai okokból szintje lecsökken sejtjeinkben. De mi történhet akkor, ha valamilyen külsőleges formában pótoljuk?

Anti-aging?

Több klinikai kutatás igazolta, hogy a Q10-koenzim mennyisége öregedéskor, illetve az öregedéssel összefüggő megbetegedések esetén lecsökken. Bár a tudományos konszenzusok (mint persze mindig) nem teljesen egyeznek, így “öregedésgátló terápia” részeként nem tudnánk félkövér betűkkel a menüre tűzni, ám ettől függetlenül rengeteg biztató eredmény született, melyekből most párat megemlítek: mikor időseket vizsgáltak, több esetben összefüggést mutattak ki a Q10-koenzim szintje, illetve a fizikai aktivitás, izomerő minőségével. Máskor szelénnel kombinált készítmények adása esetén, 4 éves követéses vizsgálatnál az idősek vitalitása, fizikai teljesítménye mérhető mértékben javult aktív bevitel esetén, mint a kiegészítést nem alkalmazó kontrollcsoportnál. Lehet a jövő egyik “nagyiból szupernagyi csodabogyója lesz”, de addig is, ha további részletekre vagytok kíváncsiak, pl.: itt olvashattok utána.

Szív-érrendszeri megbetegedések és  a szelén-Q10

Ahogy nagymamám mondta mindig: “öregedő szervezet, romló szerkezet”: ez szervezetünk minden egységére igaz. A gyulladás, oxidatív stressz szignifikáns változásokat, fibrotikus (rostos szövegképződést generáló) folyamatokat idéz elő a szívünkben is, melyeket több gyulladásos faktorral követhetünk nyomon, a vérmintánkból izolálva. Öregedésünkkel párhuzamosan szervezetünk szelén-és cinkraktárai is merülnek, mely további egészségügyi rizikót rejt magában, illetve csökkent szelénszintet detektáltak nagy mennyiségű alkoholfogyasztás mellett, valamint sebészeti és kardiológiai beavatkozásokat követően is.

Dr. Urban Alehagen és kutatócsoportja 4 évig követett egészséges, idős embereket (443 fő), bevonva őket egy  kettős vak placebo kontrollált vizsgálatba. Ez esetünkben azt jelenti, hogy szelén és Q10-párosítású készítményeket adtak az idősek egyik felének, míg a másiknak placebo terméket, de hogy melyik-melyik volt, arról sem a páciens, sem pedig a vizsgálatban részt vevő kutató nem tudott (ilyenkor szigorúan elzárják az azonosításra alkalmas információkat egy borítékban). Az eredményeik igazolták, hogy az aktív szupplementációt kapóknál mérhető mértékben alacsonyabb volt a gyulladás, apoptózis (programozott sejthalál) és fibrózis mértéke, mint a placebo terméket fogyasztóknál.

A svéd munkacsoport tovább víve kutatási eredményeiket, mára már 12 éves nyomon követéses vizsgálattal rendelkezik a szív-érrendszeri megbetegedések okozta mortalitás (halálozási arányszám) és a szelénnel kombinált Q10-koenzim készítmények összefüggését tekintve. Hasonlóan biztató eredményeik mellett a szív-érrendszeri megbetegedésekkel diagnosztizált, szupplementációt kapó páciensek átlagosan több napot töltöttek kórházon kívül (kb. 1750 napot), mint a kontrollcsoport.

Mindamellett a Q10-tartalmú készítményeket alkalmazóaknál megfigyelték a vérzsír-értékek átrendeződését: kombinált készítmények alkotóelemeként csökkent a vizsgálatban részt vevők koleszterin-és trigliceridszintje is. Bizonyára sokan találkoztak hazánkban is a statinokkal, még ha csak a gyógyszer nevén ismerik is őket. Ezeket magas vérzsír-értékek mellett szokták receptre felírni, de hosszútávú fogyasztása egyik mellékhatásaként a Q10-szint lecsökken szervezetünkben, mivel a Q10 belső előállítása (bioszintetikus útja) koleszterolhoz kötött, melyet a statinok csökkentenek. Ez esetben Q10-szupplementáció javasolható, melynek mikéntjéről kérdezze meg -ahogy a reklám mondja- kezelőorvosát vagy gyógyszerészét.

Ám a bevitellel vigyázzunk, ha véralvadásgátló warfarint szedünk, mivel a Q10 -hasonlóan a K-vitaminhoz-, közömbösíti a warfarin hatását, mintha nem is fogyasztanánk az orvos által felírt gyógyszerünket.

---

Q10 és daganatok?

Ezzel kapcsolatban óvatosságra intem az olvasót. Kevés vizsgálati anyag áll rendelkezésre a Q10-koenzim szupplementáció és a daganatos megbetegedéseknél alkalmazott terápiás módszerek összefüggéséről. Lehetséges, hogy a kezelés hatékonyságát is rontani tudja a külsőleges, emelt bevitel, így onkológiai kezelés esetén mindig ossza meg kezelőorvosával az Ön által szedett étrendkiegészítők vagy gyógyszerek listáját/leírását, hogy az egészségügyi szakember mérlegelje beilleszthetőségét, szem előtt tartva a biztonságos gyógyulást mint meghatározott célt.

És minden más?

Mivel ilyen széles az elterjedtsége a Q10-koenzimnek szervezetünkben, így a kutatások is a szélrózsa minden irányában szerteágaznak: idegrendszeri, veseeredetű, gyulladásos megbetegedések, migrénes fejfájás, férfiak terméketlensége esetén is duzzadó számú eredményt tekinthetünk meg a tudományos portálokon.  Úgy néz ki, a kérdésre a válasz adekvát: kúl a Q10, ám életvitelbeli, általunk választott “rendellenességeinket” nem foltozhatja be egy külsőleg bevitt tabletta, de hozzájárulhat hosszútávú egészségünk megőrzéséhez.

---

Q10-forrásaink

Ha visszaemlékszünk arra, hogy a Q10 zsírban oldódik, és általában ott található meg a legtöbb, ahol a mitokondriumok száma is nagy, már hasraütésszerűen meghatározható lenne a Q10-források toplistája….

ahol nagyon gazdag Q10-forrásnak az minősül, melynél a Q10 kilogrammonkénti (!) mennyisége 50 mg felett van, míg a 10 és 50 mg között tartalmazhatóakat tekinthetjük gazdag forrásoknak.

Ez alapján a marha-, sertés- csirke-, hering-, makréla- szíve és mája, valamint a makréla húsa, illetve a szója-kukorica-olíva-repceolaj nevezhető igen gazdag Q10-tartalommal rendelkezőnek, míg gazdag forrásként aposztrofálható a marha, sertés, szárnyasok vagy általánosságban a halak húsa, valamint a napraforgó-és szezámolaj, olajos magvaink közül a szezámmag, pisztácia, dió, mogyoró, mandula és a földimogyoró. Mivel a zöldségek, húsos gyümölcsök általánosságban nem rendelkeznek számottevő zsírtartalommal, így Q10-tartalmuk sem emelkedik ki (az avokádó Q10-tartalma is csak a közepes tartományt éri fel 9,5 mg/kg tartalommal).

Megjegyzés: aki szív-érrendszeri prevenció végett fogyasztaná rendszeresen a Q10-forrásokat, nem elsősorban belsőségek beillesztése által javasolt, mivel magas a telített zsír-és koleszterintartalmuk (avagy nem lehet mindent feketén-fehéren értelmezni.)

Másik megjegyzés, hogy bár a húsok remek forrásnak tekinthetőek, hőbehatás után fogyasztjuk őket, mely a Q10-mennyiségének redukálódását vonja maga után. Főzés-sütés által kb. 15-30%-os csökkenéssel számolhatunk (de még így is elegendő mennyiséghez jutunk hozzá).

Hiába várjuk, nincs egyértelmű ajánlás a Q10-bevitelt illetően, ha étrendkiegészítőkről van szó: 50 mg-tól 1200 mg-ig bezárólag találhatunk dozírozási útmutatókat, de általánosságban a napi ajánlott beviteli mennyiség szupplementáció által 90-200 mg között mozog. Valószínű a nagyobb adagok mellett már gyomor-bélrendszeri panaszok is jelentkezhetnek émelygéssel, hányingerrel, hányással és hasmenéssel. Már 3-6 mg felszívódott Q10-koenzim elégséges lehet egy egészséges szervezet számára, de a bevitt és felszívódott mennyiség sokszor tág mezsgyék mentén mozog.

---

Mivel a Q10-koenzim zsíroldékony, hasonlóan szívódik fel, mint más zsírban oldódó vitaminok: szükséges hozzá a hasnyálmirigy enzimkészlete, valamint az epe is, mely a májban termelődik. Így hasnyálmirigy-,máj-epeeredetű vagy -érintettségű megbetegedésekben az enzim csökkent felszívódási hatékonyságával számolhatunk.

Ha megtekintjük az étrendkiegészítők palettáját a Q10 redukált (ubiquinol) és oxidált (ubiquinon) formában is megtalálható a termékekben: nagyjából hasonló hatékonysággal rendelkeznek hasznosulásukat tekintve.

A legjobban hasznosuló formában a húsokban található meg, de étrendkiegészítőnk felszívódási hatékonyságát is növelhetjük, ha grapefruitlével vesszük be. Bizony. Tudomány a konyhában, avagy gyógyszer-étel-étrendkiegészítők interakciója.  (Ha nincs otthon, jó a víz is; kompenzálhatja bánatunk az étrendkiegészítők magas koncentrált dózisa).

Nincs mit tenni, a Q10 zseniális. És friend with benefits párja, a szelén. Lehet, hogy a jövőben maradhatunk gyerekek.

 

Írta: Sziráki Zsófi, dietetikus és okl. táplálkozástudományi szakember