Hazánk egyik legmagasabban jegyzett férfi kosárlabdázója, Lóránt Péter majd egy évtizedig légióskodott Nyugat-Európában, s több élbajnokságban is letette a névjegyét, mielőtt ezen a nyáron hazatért a Szolnoki Olajhoz. A tavaly a Virtus Roma színeiben olasz bajnoki ezüstérmet szerző játékos majd két éve már mesélt nekünk a sporttáplálkozással-, illetve cégünkkel való kapcsolatáról, most pedig újra érdeklődtünk nála, hogy milyen tapasztalatokat gyűjtött ezen a területen az utóbbi időszakban.

Azon új információkat, melyeket Spanyolországban megkaptam és hasznosítani tudtam, azokat igyekeztem továbbvinni a csapatváltásom után is. Ezen a nyáron másfél hónap pihenő után is ugyanolyan súlyban voltam, mint mikor befejeztem életem leghosszabb klubszezonját. Így egyértelműen könnyebb is újra felvenni az edzések ritmusát és végigcsinálni egy kőkemény alapozást. Nem kellett arra koncentrálnom, hogy 6-8 vagy akár 10 kilót leadjak első körben, hanem csak az érdemi munkára kell összpontosítanom. Ez mindenképpen pozitívum, de úgy érzem, hogy mindenkinek egyénileg is éreznie kell, hogy mire van szüksége a testének ilyen helyzetben. Van akinek egy bizonyos fajta táplálék-kiegélszítőre, van, akinek pedig másfélére. Van egy adott csomag, főleg a felkészülési időszak elején, amikor nagyobb a hajtás, inkább ekkor érdemes ezeket napi szinten használni, mert hiába a pihenő, illetve a megfelelő táplálkozás, kétszer két-három óra edzés van minden nap ebben a periódusban, ami miatt a szervezetünk mindenképp igényel extra tápanyagbevitelt, erre fontos odafigyelni.

Egy remek évet tölthettél Olaszországban, ami alatt megismerhetted az ottani szokásokat. Hogyan kezelték ezt a kérdést a Virtus Románál?

Volt egy csapatorvos, aki mindig megkérdezte, hogy ki az, aki az adott edzés után kér shake-et, ami egy igen komplex, vitaminos táplálék-kiegészítőcsomag volt. Ha valaki kért, akkor kapott, ám a klub ezt nem erőltette ránk, amikor mondjuk volt egy megerőltetőbb tréning, akkor azért mindenkinek javasolt volt ennek a fogyasztása illetve a rájátszásban azoknak, akik kétnaponta rendszeresen sokat játszottak, szintén fel volt hívva a figyelmük arra, hogy fontos lenne ezt elfogyasztaniuk, de ha bárki erre nemet mondott, nem volt “irgum-burgum”, pusztán jelezte az orvos, hogy kinek és mikor lenne erre szüksége szerinte.

Volt-e bármiféle állapotfelmérés, ellenőrizték-e a testösszetételeteket? 

A testsúlyunkat folyamatosan figyelték és abból azért meg tudták állapítani, hogy az adott ember éppen elengedte-e magát vagy rendben volt az ideális testsúlyát illetően. Ha valaki felszed szezon közben 4-5 kilót, akkor értelemszerűen lassabb lesz, illetve nagyobb lesz az esélye, hogy megsérül, húzódásokat szed össze. Ezt ennél a klubnál ennyivel próbálták kontrollálni.

Itt volt egy olyan playoff, ami számodra is egy teljesen új élmény volt, hiszen elképesztően sűrűn jöttek egymás után a tétmérkőzések és igen komoly terhelést kaptatok. A regenerálódásnál kellett valami extrát tenned ahhoz képest, amit pályafutásod korábbi szakaszaiban csináltál?

A rájátszás elején, amikor én is elég sok játéklehetőséget kaptam, akkor nagyobb hangsúly volt ezen, ám a módszer ugyanaz volt akkor is, amikor már kevesebb időt töltöttem a pályán. Rengeteg nyújtás ás az étkezésre való még nagyobb figyelem fordítása volt a két kulcs. Nálunk úgy nézett ki a menet, hogy lejátszottuk az adott meccsünket, majd hajnal utaztunk, értünk haza, akkor pedig már az ember nem úgy pihen, mint normál esetben, az ember pedig ilyenkor úgy érzi magát, mintha fejbe vágták volna – így kellett játszani. Ez persze nem csak nálunk volt így, hanem az összes riválisnál is ugyanezek voltak a körülmények.

A hazatérésed óta Szolnokon mit tapasztaltál ebben a kérdéskörben?

Itt erről nagyon részletesen még nem volt szó, ám biztos vagyok benne, ha valaki igényli ezt a fajta segítséget, akkor azt meg is tudja kapni. Mindenkinek látnia kell, hogy mire van szüksége az adott időszakban, itt van az orvosunk, akihez lehet fordulni. Én szerencsére már tudom, hogy mikor mire van szükségem, úgyhogy ezzel a kérdéssel nem lesz különösebb problémám.