Dopping-pozitív lehetek a mákos bejglitől?
november 30, 2018
Mákos guba, mákos tészta, pozsonyi kifli, flódni vagy mákos bejgli:…
Beszéltünk már a rizsfehérjéről, borsófehérjéről, most pedig a kendermag fehérjérére esett a választás. Általában nem található meg önálló összetevőként az alternatív fehérjeporok között, mivel viszonylag új szereplő a piacon, mégis a laikusok számára némi szemkiguvadást okozhat a kender körüli információs kuszaság,”s hogy mégis ez mit keres a termékben, lehet-e THC-tartalma, egyáltalán legális-e”. Bár nem gondoltam volna, hogy étrendkiegészítőkkel kapcsolatban kendereket fogok osztályozni, most mégis ezt teszem…
A kender (Cannabis sativa) besorolásáról rengetegeket vitatkoztak a szakértők, de mára már elfogadott, hogy a sörgyártásnál méltán emlegetett komlóval egy különálló családba tartozik, a Cannabeceae-ba. A kenderfajainak változatai közül kiemelhető a közönséges/termesztett kender (Cannabis sativa var. vulgaris), az indiai kender (Cannabis sativa var. indica Lam), az óriás kender (Cannabis sativa var. indica subar. gigantea) és a vadkender (Cannabis sativa var. ruderalis). Ezen belül ökológiai, földrajzi csoportokra (rasszokra) bonthatóak, így a nemzetközileg is elismert magyar kompolti nemesítések is említést érdemelnek. Belinkelek Nektek egy fotót a különböző fajták leveleiről, hol ne sikítson a kertek alatt túrázó, ha kenderszerű levelet lát.
A képen sativaként feltüntetett közönséges kender, valamint a vadkender (ruderalis) rendkívül alacsony THC-tartalommal bír, így a mezőgazdasági kenderültetvények csemegézésekor elmarad a kívánt euforikus hatás. Ezzel szemben Magyarországon fogyasztói tiltólistán az indiai változat van, kb. 20%-os THC-tartalommal.
Ha országunk területén maradunk, az 1980′ években 8-10 ezer hektáron folyt a betakarítás, majd a rostiparba invesztáló hazai kendertermesztés a 90′ évek elején fokozatos csökkenésnek nézett elébe, végül 2008 környékén meg is szűnt. Apró termesztési cikkelyként, a XX. században nemesített kenderhibrideket Kompolt környékén (Mátra alatt) vetőmagexportra máig előállítják. Természetesen a kendertermesztéssel kapcsolatban szigorú európai uniós szabályok/szabványok érvényesek: kikötés, hogy 0,2% alatti THC-tartalommal kell rendelkezniük a növényeknek.
A THC (tetrahidrokannabinol) egy fitokannaboid. A kannaboid vegyületek a szervezetünkben lévő, fájdalom-érzékeléssel, étvággyal, kedélyállapottal és memóriával összefüggő fiziológiás hatású kannabionid receptorra hatnak. Az endokannaboidok szervezetünkben is termelődnek (endo- jelentése belső), míg a fitokannaboinodok növényi eredetűek (fito- jelentése növényi, növényi eredetű).
A kender igazi univerzális felhasználású nyersanyag, a növényt egészében és részenként is feldolgozhatjuk, függően attól, mi a végső célunk. Nekünk a kifliskosár közepén most a mag áll. (Helyesen a mag helyett makkocska termést kéne alkalmaznunk, de annyira elterjedt a mag mint termésnév, hogy már a legtöbb biológus is legyint a pontatlanságra.)
A mag két sziklevélből, gyököcskéből és egy vékony endospermiumból áll, ahol az endospermium főként keményítőt (szénhidrát), míg a sziklevelek és gyököcskék egyéb tápanyagokat, elsősorban olajat tartalmaznak. Maga a mag önmagában 30-35% zsírtartalommal, s 16-18% fehérjetartalommal rendelkezik.
Ezek tudatában nem árulok el nagy titkot, hogy a mag további feldolgozása során olajra, illetve a kisajtolás után fennmaradó magpogácsára bontható.
Magát az olajat hasznosíthatják az élelmiszeripari (salátaolajok, margarin),vagy higiéniai cikkek gyártására (pl.: sampon, szappan) és ipari termékekre (festékek, oldószerek, ragasztó) specializálódott cégek, míg a magpogácsát állati takarmányként vagy fehérjében gazdag lisztként hozzák forgalomba. (A magot pedig állateleségként vagy külföldön granola összetevőjeként is megtalálhatjuk.).
A kendermagfehérjét alacsony hőfokon (40 Celsius fok alatt, tehát a fehérjék nem denaturálódnak-csapódnak ki), mechanikai módszerekkel (pl.: őrlés) állítják elő. Gluténmentes, GMO-mentes, növényi eredetű fehérjeforrás nyerhető belőle, mely a többi gabonaféléhez hasonlóan nem elegendő mennyiségben tartalmaz lizint.
A forgalomban lévő kendermagfehérjék porciónkénti (25-30g) fehérjetartalma kb. 12-15g. Ami még eltérés a többi növényi eredetű fehérjeforrástól, hogy vízben oldódó és vízben nem oldódó rostot, valamint a sajtolás után is számottevő, esszenciális aminosavakban gazdag zsírt (10%) is is tartalmaz. Tehát aki kendermag fehérjéhez nyúl, a többi fehérjekoncentrátumnál kissé magasabb kalóriabevitellel számoljon. A kendermagban található fehérjék csupán 30%-a vízoldékony, így további ipari feldolgozó eljárások útján nyerhető kb. 85% fehérjét tartalmazó kendermagfehérje-izolátum.
Ízre önmagában kissé föld-,dió-, és fű utóérzetű. Javasolt kis mennyiségben kipróbálni, mert nem mindenki kedveli az erős ízvilágot, de ízesített változatban (pl.: csokoládé) is kapható a polcokon. Nem olyan finom szemcsés, mint a többi fehérje, smoothiekhoz, shakekhez kiváló, de vízzel való elegyítésekor érhet minket enyhe “homokos” utóhatás.
A kendermag alacsony koncentrációban tartalmaz antrinutriens anyagokat (pl.: fitinsav), melyek a felszívódási és hasznosulási hatékonyságot ronthatnák. Ettől függetlenül, ugyanúgy, mint minden növényi eredetű terméknél, a fehérjék hasznosulása merően függ a feldolgozottság fokától. Bár nem ezt sejtenénk, maga a kendermag PDCAAS-száma 0,51, a hántolt kendermagé csupán 0,67-re ugrik. A további feldolgozott termékekről nem találtam pontos PDCAAS-számot, de látható, hogy a kenderben található fehérje hasznosulása elmarad a hüvelyesekétől. Ettől függetlenül nagyon jó a zsírsav-összetétele, így szív-érrendszeri prevenció szempontjából is vegán életmódunk része lehet.
Mivel hasznosulása nem a legmagasabb a fehérjeporok világában, így alultápláltság rendezésére, illetve egyéb megnövekedett fehérjeigényű esetekben (pl.: terhesség), nem elsőként választandó. Magas rosttartalma miatt a gyomor-bélrendszeri panaszos betegek fokozott elővigyázatossággal fogyasszák.
Kifejezetten javaslom a kendermagfehérjét azon sportolóknak, akik fehérje kiegészítést alkalmaznak, viszont napi javasolt rostbevitelük “csökönyös étkezési szokásaik” (gyümölcs, zöldség, teljes kiőrlésű pékáruk napi étrendbe nem illesztése) miatt kevésbé teljesül. Egy adag 7-8 gramm rostot tartalmaz, mellyel napi minimum javasolt rostbevitelünk (25g) harmadát bevihetjük szervezetünkbe, így már csak pár lépést kell megtennünk megfelelő emésztésünk érdekében.