Sétálunk a városban pár száz métert, s fonott vagy internetes kosarunk máris tele lehet ígéretekben gazdag étrend-kiegészítőkkel. A termék hatásosságánál is alapabbul veendő a biztonság kérdésköre. Mit tehetünk akkor, ha úgy érezzük fogyasztóként, hogy nem vagyunk biztonságban? 

2004 óta él az európai szabályozás, mely szerint a kötelező engedélyeztetési eljárás helyett bejelentési kötelezettséggel rendelkeznek a potenciális étrendkiegészítő forgalmazók. Ennek menete a következő: az Országos Gyógyszerészeti és Élelmiszer-egészségügyi Intézet  (továbbiakban OGYÉI) lajstromba veszi a terméket címkéje és adatlapja alapján a termék piacra helyezése előtt (legkésőbb a piacra kerülés napján). A részletekből is kiolvasható, hogy ez nem akadályozza meg azon termékek piacra kerülését, melyek nem feltétlen felelnek meg a jogszabályi kötelezettségeknek. Az elektronikus úton benyújtott dokumentáció alapján kockázati felmérést végez a szervezet, és 8 napon belül visszajelez a forgalmazónak a döntésről. Ha valaki szeretne piacra dobni egy étrend-kiegészítőt, 50 000 Ft eljárási díjat kell fizetnie, ám minden apró módosítás “új bejelentésnek” minősül, így a tervezett összegek a vártnál magasabbak is lehetnek. Befizetem a csekket, kitöltöm az adatlapot (mely a termék összetevőitől függően akár egy A/4-es oldalra kifér), mellékelem a címkét, és várok a döntésre.

Na de mit is hívhatunk étrend-kiegészítőnek? Íme látható a 37/2004. (IV.26) ESzCsM rendeletben taglalt definíció:

“2. § E rendelet alkalmazásában:

a) étrend-kiegészítő: a hagyományos étrend kiegészítését szolgáló olyan élelmiszer, amely koncentrált formában tartalmaz tápanyagokat vagy egyéb táplálkozási vagy élettani hatással rendelkező anyagokat, egyenként vagy kombináltan; adagolt vagy adagolható formában kerül forgalomba (például kapszula, pasztilla, tabletta, port tartalmazó tasak, adagolható por, ampulla, csepegtetős üveg vagy más hasonló por-, illetve folyadékforma, amely alkalmas kis mennyiség adagolására).

b) tápanyag:

ba) a vitaminok, és

bb) az ásványi anyagok.”

Az, hogy miből mennyi lehet egy adott termékben, a nemzetközi és hazai vizsgálati eredményektől függ. Egy adott nutriensből természetes táplálkozással is beviszünk, illetve “tömbösítve” az étrend-kiegészítők is forrásként értékelhetőek. Így amelyik ásványi anyagból vagy vitaminból létezik nemzetközileg meghatározott, biztonságosan bevihető dózis, ott ezt nem lépheti túl a beltartalmi érték, illetve a napi ajánlott mennyiség 15%-át el kell érnie a produktumnak porciónként.

Attól még, hogy egy étrend-kiegészítő nem gyógyszer, még nem lesz alternatív orvosság. Rengeteg olyan gyógynövény van, melyek nem javasoltak étrendkiegészítőkkel történő bevitelre, ezekről itt tudtok olvasni (a doppinglistás vegyületekről nem is beszélve, ezekről sportolóként pedig itt tudtok tájékozódni.) Ha külföldről rendelünk, az is elképzelhető, hogy más megítélés alá esik egy bizonyos vegyület (tiltott, korlátozott vagy nem tiltott státusszal rendelkezik, országonként más kategória).

Miért lehet egy gyógynövényt betiltani? Vagy nagyon erős hatóanyagot tartalmaz vagy toxikus vagy széles körben ismert keresztreakciója egyéb gyógyszerekkel, illetve ismert mellékhatásokkal rendelkezik.

A fiktív termékem pontos összetételének meghatározása, melyet feltüntetek, saját vagy egy magán akkreditált laborban történik. Tehát központilag senki nem vizsgálja be a termék tényleges összetételét. Ezt szúrópróbaszerűen, vagy lakossági bejelentés alapján tudják megtenni a központi szervek. Ha belegondolunk abba, milyen hatalmas piacról van szó, el kell fogadnunk azt a tényt, hogy nem áll rendelkezésre olyan kapacitás, mely ezt lehetővé tenné.

A termék összetétele mellett a címkén található információk is éppúgy fontosak. Nem tehető olyan állítás, mely egészségjavító, gyógyító szándékot tulajdonít az adott terméknek (ez könnyen kerülhet reflektorfénybe, mikor súlyos beteg emberek ölik bele reménysugaraik mellett anyagi tartalékaikat a gyógyulás reményében).

Ha nem szerepel a terméken OGYÉI-szám, az nem jelenti feltétlen azt, hogy nincsen bejelentve. Az iktató sorszám mellett a nyilvántartásba vétel sorszáma található. Tehát ez a szám nem engedélyszám, hanem nyilvántartásba vételi szám, melyet fel lehet tüntetni a csomagoláson, de nem kötelező (viszont nem lehet azt kommunikálni a fogyasztó felé, hogy ez az engedélyszám, ugyanis ez megtévesztésnek minősül).

Ha ellenőrizni szeretnétek egy étrend-kiegészítőt, hogy be van-e jelentve, erről a listáról tudtok tájékozódni. Ugyanitt letölthető az eddig forgalomba hozataltól eltiltott étrend-kiegészítők listája. Ettől függetlenül a már bejelentett termékek esetén is felléphet bármely vélt szabálytalanság (hiányosan, rosszul feltüntetett információk, illetve egészségügyi panaszok, melyek összefüggésbe hozhatóak a termékkel).

Hogyan tegyük meg közös lépéseinket a biztonságos fogyasztás felé?

1. Szükségleteinket igyekezzünk komplex formában, természetes élelmiszerekből fedezni.
2. Ismert összetételű, biztonságos forrásból származó terméket vásároljunk. 

Kiknek jelezhetjük, ha problémát észlelünk a termékkel kapcsolatban?

1. NÉBIH (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal)
2. OGYÉI  OÉTI (Országos Élelmezés-és Táplálkozástudományi Intézet) főigazgatósága

Hogyan? 

A NÉBIH-nek ingyenesen hívható, zöldszámán keresztül: 0680 263 244, illetve mobiltelefon applikáción keresztül is elérhető ez a szolgáltatás. A szám 0-24 órában hívható, a hivatali időn kívül üzenetrögzítőre érkezhetnek a bejelentések, melyeket a következő munkanap feldolgoznak.

Ne feledjük, környezetünk biztonsága felelős állampolgári kötelezettségeink teljesítésén is múlik!

Írta: Sziráki Zsófi, dietetikus MSc