Ha vashiányos vérszegénységről beszélünk, az egyik legelterjedtebb hiányállapotot vesszük latba. Újszülöttek, kisgyermekek, menstruáló, állapotos vagy éppen szülést követően a hölgyek, illetve egyéb nagyobb vérveszteség vagy hiányos bevitel következményeként megjelenhet a vashiány. Fáradékonyság, beesett szemek, sápadtság, ingerlékenység, hajhullás, szédülés vagy fejfájás: mind utalhatnak a kórképre, de sokszor észre sem vesszük, hanem rohanó életmódunk negatív oldalkocsijaként aposztrofálunk a kellemetlen tünetekre. Nem árt figyelni rá, hiszen gyermekeink fejlődésére is hatással lehet deficitje, valamint szívproblémákat és a koraszülés emelkedett valószínűségét is összefüggésbe hozták vele.

A vasról

A vas nélkülözhetetlen mikroelemünk. A vörösvértestek része a hemoglobin, mely a légzési gázokat, így az oxigént is szállítja szervezetünkben. A hemoglobinnak négy alegysége van, mindegyik végén van egy hem. A hem 4 pirrolgyűrűből áll, amik vasionokkal alkotnak komplexet: ez a porfirinváz. Minden vas oxigént tud megkötni. Ezen szállítási mód evolúciós jelentősége az, hogy az oxigén rosszul oldódik vízben, valamint a diffúzió által sem lehetne a megfelelő szintű oxigénellátást biztosítani testünkben. Önmagukban a fehérjék nem alkalmasak az oxigén megkötésére: erre tökéletes alternatívák a fémek (elég belegondolni abba, hogyan korrodálódnak, rozsdásodnak vagy elszíneződnek fém alapú berendezési tárgyaink a levegő oxigénjével érintkezve). Szervezetünk zsenialitása, hogy nem engedi a vasat szabadon garázdálkodni az oxigénnel: a hem, illetve a fehérje teremt egy elektrongazdag környezeti atmoszférát a vasnak, ami megvédi az oxidációtól, s ebben a kémiai kényszerzubbonyban csak oxigénszállítási kötelezettségeinek tud eleget tenni. Mikor megalvad a vér, a hemoglobin már nem látja el ezt a védő funkciót, mivel denaturálódik (átrendeződnek a kémiai kötések, így a fehérjék térszerkezete is), és a vas kiszabadulva oxidálódik, komplexet képezve a vízzel, barna színűvé válik. (Ezen kívül a vas részt vesz a szervezet energiatermelő folyamataiban, a DNS-szintézisben és a sejt szaporodásában (proliferációban)).

---

Természetes formában hol?

A vasat élelmiszereinkben megtalálhatjuk hem-vas formátumban állati, és nem-hem-vas formátumban növényi, illetve állati eredetű forrásainkban. Hem-vastartalmúak a belsőségek (pl.: máj), a vörös húsok, szárnyasok, a tojás és a tenger gyümölcsei. Jelentősebb nem-hem-vastartalommal rendelkeznek a hüvelyesek, a zöld leveles zöldségeink (pl.: spenót), szárított/aszalt gyümölcseink (pl.: mazsola, aszalt sárgabarack), a gabonafélék, valamint korunk élelmiszeripari vívmányai, a “szuperélelmiszerek”, azaz funkcionális élelmiszerek, melyekhez természetes alkotóelem-tartalmukon felül mesterségesen is adnak az adott szupplementumból.

Állati eredetű vasforrásaink éppúgy tartalmaznak nem-hem vasat: kb. 55-60%-át teszik ki az összmennyiségnek, míg a maradék a hem eredetű vasforrás.

A nem-hemtartalmú vas felszívódási rátája igen alacsony (2-20% között), de hemtartalmú vas esetén se 100%-ot gondoljunk, ekkor átlagosan a bevitt mennyiség 25%-a szívódik fel.

Rontja a növényi eredetű vasforrások felszívódási hatékonyságát az adott forrás fitinsavtartalma (a fitinsav/fitátok oldhatatlan komplexet képeznek a kalciummal, vassal; “elszappanosítva” őket, felszívódás nélkül kiürülnek a szervezetből, gabonaféléinkben, hüvelyeseinkben találhatóak meg nagyobb mennyiségben), a polifenolok, pl.: a tanninok (csersavak), melyeket megtalálhatjuk a teában, kávéban és csokoládéban vagy a foszfátok (pl.: tej és tejtermékek). A kalcium a hem- és nem-hemeredetű vas felszívódását egyaránt rontja.

A vashiány pótlására elsősorban szájon keresztül szedhető vaspótló készítményeket írnak fel. Az étrendkiegészítők piacán ferri(III)-és ferro(II) vastartalommal rendelkező sók formájában juthatunk termékhez, melyek közül a ferrovas-készítmények a magasabb biológiai hasznosulásúak. Talán a legtöbb ajánlás a ferro-szulfát formát javasolja. Hasonló felszívódási hatékonysággal rendelkezik a ferro-fumarát és ferro-glükonát forma is. Több termékhez C-vitamint adagolnak, mely elősegíti a vas jobb arányú felszívódását.

A 25 mg-nál nagyobb mennyiségben történő egydózisú vaspótlás a cink felszívódási rátáját és a keringő mennyiségét is egyaránt csökkenteni tudja (ellentétes hatások érvényesülése).

---

Vaspótlás esetén kiemelten figyeljünk a bevitel körülményeire, mindig üres gyomorra vegyük be az étrendkiegészítőt vagy gyógyszert, hiszen rengeteg élelmiszer-összetevőnk megköti a vasat, rontva az abszorpciós rátát. Ha savlekötőt alkalmazunk a hétköznapokban, akkor a savlekötő bevitele előtt 2, vagy után 4 órával vegyük be a vastablettát.

---

Az éhgyomorra bevett vastablettát nem mindenki tolerálja (főként >45 mg/nap bevitel felett): felléphet székrekedés, hányinger vagy megváltozott ízérzékelés, mely a hosszútávú kiegészítő terápia folyamatos fenntartását nehezítheti. Ki lehet próbálni a vaspótlást folyadék/szirup formájában is: ekkor az elfogyasztandó napi mennyiséget több részletre osztjuk el, így a gyomor-bélrendszeri problémák is kevésbé jelentkeznek. Ellenben lehetséges, hogy enyhe fogelszíneződést tud okozni. Harmadik választandó út a liposzomális vaspótlás, melynek nemzetközi ajánlásokban elfoglalt szerepe jelenleg vizsgálat alatt áll. A liposzómás kapszulázás lényege, hogy létrehoznak egy mesterséges membránt, ami megóvja a benne tárolt vitamint vagy ásványi anyagot a nagyfokú bomlási veszteségtől, és a célhelyen válik felszívódásra alkalmassá.

 

Vasra szüksége van szervezetünknek, ám vigyáznunk kell, hogy tartózkodjunk az extrém beviteli mennyiségektől. A vas nagy mennyiségben toxikus is lehet szervezetünk számára, így fontos tisztáznunk két fogalmat: a javasolt napi beviteli mennyiséget és a tolerálható legmagasabb beviteli mennyiséget. A javasolt napi beviteli mennyiség azt a vas mennyiséget tartalmazza, mely egy átlagos, egészséges egyén hiányállapotainak elkerülésére szolgál. A tolerálható legmagasabb beviteli mennyiség meg azon mennyiséget foglalja magába, mely még nem váltja ki a negatív egészségügyi szövődményeket.

A jobbra található táblázat nem-vegetáriánus egyénekre vonatkozik. 

Egészséges egyéneknél a táplálékokból történő magas dózisú vasbevitelre igen kicsi az esély, elsősorban étrendkiegészítőkből történik a túlzott fogyasztás.

 

Ha egy szájon keresztül bevitt vaskészítmény nem váltja ki a kellő hatást, több okra vezethető vissza:

• nem elégséges a pótlólagos mennyiség, az alkalmazott készítményben található nem hozzáférhető, rosszul hasznosuló vasforma miatt
• a felszívódás (abszorpció) nem elégséges: olyan élelmiszerekkel, élelmiszer-összetevőkkel történő együttes bevitele a vasnak, melyek rontják a felszívódási hatékonyságot (pl.: tea, kalcium) vagy fennálló gyulladásos folyamat, vékonybél-nyálkahártya sérülései (pl.: coeliakia esetén), sérült gyomorsav-elválasztás (reflux, gyomor-és nyombélfekély kezelésére javasolt savcsökkentő protonpumpa-gátlók fogyasztása) vagy a gyomor-nyálkahártya krónikus gyulladását előidézni képes Helicobacter pylori fertőzése.
• folyamatos vérvesztés: a krónikus vérvesztés forrása továbbiakban is fennáll
• B12-vitamin és folsavhiány párhuzamos fennállása, elsősorban csontvelő-eredetű megbetegedések esetén
• rosszul meghatározott diagnózis, ahol a szájon keresztül szedhető nem adekvát módszer: hemoglobinopathia, krónikus vesebetegség

Ha elégtelen a felszívódás a szájon keresztül bevittből, vagy gyors pótlásra van szükség, intravénás beviteli mód is előtérbe helyeződhet.

Vaspótlás és gyógyszerek

A vas néhány gyógyszerünkkel interakcióba (kölcsönhatásba) léphet, az egyik legszélesebb körben fogyasztott savlekötőkről (protonpumpa-gátlók) már korábban is esett szó. A vas felszívódását elősegíti a gyomor enyhén savas közege, melyet egyéb gyomor-bélrendszeri panaszok miatt a gyógyszer hivatott csökkenteni. A hosszútávú savlekötő-használat nem okoz anémiát, de fennálló hiányállapotok esetén megnehezítheti a tartalékok feltöltését.
Pajzsmirigy-alulműködés, golyva vagy pajzsmirigy-rák kezelésében alkalmaznak levotiroxin-tartalmú gyógyszereket. Az egyidejűleg bevett vas és levotiroxin esetén a levotiroxin gyógyszer hatásossága több páciensnél mérhető mértékben csökkent. Hasonlóan csökken a Parkinson-kórban alkalmazott Levodopa-készítmények hatásossága is.

Szedett gyógyszereinkről mindig tájékoztassuk kezelőorvosunkat, hogy legjobb tudása szerint választhassa ki az alkalmazandó terméket.

Összefoglaló: hogyan alkalmazzuk a vaskészítményeket?

1. Vas étrendkiegészítőként való szedése kiegyensúlyozott, vegyes étrend mellett, fennálló diagnosztizált hiányállapot megléte nélkül nem szükséges. Extrém szükségleti helyzetekben orvosa, gyógyszerésze, dietetikusa javasolhatja étrendjének szupplementumokkal történő kiegészítését.
2. Vastablettákat, folyékony vasszupplementumokat: éhgyomorra! Bevitelük után 1 órával étkezzzünk
3. Milyen folyadékkal vehető be a vas? Víz.                  Kávé, tea, kakaó, üdítőitalok: ne.
4. Milyen étrendkiegészítővel vehetem be együtt? C-vitaminnal. A kalciumtartalmúakat külön napszakban vigyük be a szervezetünkbe. A kalciumtartalmú étrendkiegészítőkről többet itt olvashattok.
5. Ha gyomor-bélrendszeri panaszunk van? Vastartalmú folyadék esetén próbáljuk több részletre elosztani, de ha nem javulnak a tünetek, keressünk fel szakembert a gyógyszeres terápia/étrendkiegészítő megváltoztatásának céljával.

A vaspótlás nem játék: a túlzott vasbevitel toxikus lehet szervezetünk számára.

Mindig kövessük kezelőorvosunk utasításait, melyet kiegészíthet a gyógyszerész, dietetikus vagy táplálkozástudományi szakember intelme.

Amennyiben vegán étkezést folytatunk, rendszeresen ellenőriztessük körzeti orvosunknál az erre vonatkozó laborparamétereinket.

Ne feledjük, hogy a vashiány nem betegség, hanem a szervezetünk egyik hiányállapota: így ne csak a vasszintünk pótlásáért fáradozzunk, hanem működjünk együtt az egészségügyi teammel az oki háttér felderítésében!

Írta: Sziráki Zsófi, dietetikus MSc

Felhasznált irodalom (2018.09.05)

1. http://elte.prompt.hu/sites/default/files/tananyagok/ABiokemiaEsMolekularisBiologiaAlapjai/ch07s02.html
2. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5155066/
3. www.irondisorders.org/iron-we-consume/

4. https://ods.od.nih.gov/factsheets/Iron-HealthProfessional/