Nemrég volt szó a céklaléről, így úgy éreztem a meggylé sem maradhat ki a sorból, ha latba vesszük a sportban feltételezett teljesítményfokozó hatását. Vajon tényleg igaz lehet rá is?

---

Néhány szó a meggyről, meggyléről

A meggy (Prunus cerasus L.) a csonthéjas gyümölcsök közé tartozik. Magyarországon az almatermesztés (57%) után meggyből (12%) termelünk a legtöbbet a Központi Statisztikai Hivatal 2011-es adatai szerint. Térnyerése a XVII. század óta számottevő, több hazai településünk nevét is viseli e gyümölcsnek.

A fekete ribiszke után a második legsavasabb gyümölcslevet tudjuk belőle elkészíteni magas borostyánkősav-, citromsav-, és almasav-tartalmának köszönhetően.

A meggy, mindamellett, hogy remek szomjoltó is enyhén savanykás ízével és magas víztartalmával, rengeteg antioxidáns vegyületet is tartalmaz. Legfontosabb ezek közül kiemelni a melatonint, perillil-alkoholt, az ellagsavat és a flavonoid komponenseket, mint pl.: az antocianinokat.

Papp Nóra kutatásában különböző meggy-termőhelyek és meggyfajták terméseinek antioxidánstartalmát vizsgálta meg. Eredményei szerint maga a termőhely kevésbé befolyásolta az antioxidánstartalmat, inkább a választott meggy fajtája volt mérvadó (genetikai sajátságok-genotípus). Otthon melyiket ültessük a kertbe? Kutatásából részben tanács nyerhető.

---

És ezzel a magas antioxidánstartalommal kapcsolatban mit mutattak ki sportolóknál?

Példaként néhány kutatással kezdeném:

2010-ben maratonistákat vizsgáltak: 20 főnek meggylevet vagy meggylére emlékeztető egyéb italt (placebo) adtak a verseny kezdete előtt 5 napig, a maraton napján és utána 48 órával. Egy ilyen nagy erőkifejtés mellett rengeteg mikrosérülés történik az izomzatban, s emellett gyulladásos folyamatok is detektálhatóak. A meggylevet fogyasztó csoportban a terhelést követő regeneráció gyorsabb ütemű volt a magasabb antioxidáns-kapacitás, csökkenő gyulladás és lipid-peroxidáció végett.

2006-ban 14 férfi kollégistával végeztek placebo-kontrollált (hasonlóan az előzőhöz) vizsgálatot: 8 egymást követő napon, napi 2x itták a kiszabott folyadékot. A 4. napon excentrikus könyökkontrakciós fizikai vizsgálatot végeztek az alanyoknál. (Mielőtt lefordultok a székről, az ábra 3. pontján láthatjátok, hogy nem olyan nagy ördöngösségről van szó.)

A vizsgálatot két héttel később megismételték, noha ekkor már senki nem fogyasztotta a szupplementumot. Az izomerővesztés 4 nappal a terhelést követően 4%-os volt a meggylevet fogyasztóknál, és 22% a placebónál.

Az excentrikus edzést, az ezt tartalmazó mozdulatsort gyakran alkalmazzák edzőtermekben, mert a többi típusnál jóval nagyobb mértékű lehet az izomerő növekedése. Az izom erőteljesen kinyúlik és megfeszül. Mindamellett ezen edzés folytatóak gyakran számolhatnak be izomfájdalomról, izommerevségről az edzés követő 2-3 napban (röviden az izomlázról…) Az izomláz okozta fájdalmat a nyújtás során végbemenő mikrosérülések okozzák. Az izomláz a terhelést követő 12 órában jelentkezik és kb. 24-72 óráig is eltarthat. 

A kutatási eredmények alapján a magas antioxidánstartalmú meggylé fogyasztása jótékony lehet az izomlázzal, izom-mikrosérülésekkel járó terhelés utáni regenerációban.

2014-ben 16 edzett biciklistát vizsgáltak: a csapat egyik felének meggylé-koncentrátumot,míg a másik felének placebót adtak naponta 2x, 7 napon keresztül. Az ötödiktől a hetedik napig intenzív, 109 perces biciklis versenyhelyzetet szimuláltak, és közben a kutatók a 3 versenynap előtt és után is nézték a gyulladásos paramétereket a vérben. A lipid-hidroperoxid (lipid-gyök) és a gyulladásos faktorok (pl.: mint a C-reaktív protein vagy rövidítve CRP) szintje alacsonyabb volt a meggylé-koncentrátumot fogyasztók körében. A kutatók eredményei alátámasztják azt a feltételezést, hogy a meggylé segíthet a gyulladásos folyamatok és az oxidatív stressz csökkentésében, intenzív edzés közben.

Ezen feltételezések alapján a meggylé elsősorban hosszútávfutóknál, biciklistáknál, testépítőknél és erősítő edzést folytató egyéneknél (alapozó edzésszakasz) válthat ki pozitív hatást. 

Piacmustra

A boltokban, termelői portálokon két formában kapható a meggylé: egyrészt egyedüli gyümölcsösszetevőként, másrészt alma-meggylé kombinációban. Ha a meggylé pozitív hatásait vizsgáljuk, inkább javaslom a csak meggyet tartalmazó élelmiszert, mivel az alma-meggylé gyümölcslé-paletta átlagosan 70% alma-, és 30% meggylevet tartalmaz,melynél a kívánt hatás kevésbé érhető el. A boltokban kapható meggylevek gyakran alacsonyabb gyümölcstartalommal, s hozzáadott cukortartalommal rendelkeznek. A frissen préselt meggylevek 1-3-5 literes kiszerelésekben kaphatóak, illetve kapható üveges 2-3 dl-es rostos meggylé is, mely mentes a hozzáadott cukortól, víztől, adalékanyagoktól. Nagy kiszerelés esetén kb. 500-700 Ft-os literárak teljesen helytállóak. Elsősorban ezen forrásokból javaslom a bevitelt. Ne csak étrend-kiegészítőket rendeljünk, repüljünk rá a hazai termelők webshopjaira is. 🙂

---

De hogyan fogyasszuk?

Mivel nincsen evidencia, javasolt beviteli érték, így a korábbi vizsgálatok eredményeihez lehet adaptálódni:

1. Edzés/terhelés előtt: 300 ml frissen préselt meggylé
2. Edzés után fél órán belül: 300 ml frissen préselt meggylé vagy egy lazán bezárt marék aszalt meggy

Nagyobb fizikai behatás-terhelés (pl.: maraton) előtt 4-5 napig javasolt lehet fogyasztása. 

Fontos tudni

A meggylé nagy mennyiségben fogyasztva magas kalória-és szénhidrát-tartalommal rendelkezik (főleg ha cukrozott terméket választunk!). Testtömeg-rendezés tervével, illetve diagnosztizált szénhidrát-anyagcserezavarral, gyümölcscukor-érzékenységgel (fruktóz-malabszorpció) rendelkező egyének fogyasztás előtt kérjék ki dietetikus vagy háziorvos véleményét.

Igencsak valószínűsíthető és logikusnak tűnő, hogy más bogyós gyümölcseink magas antioxidánstartalma hasonló hatást érhet el sportolóknál. Ezen levek és smoothiek elterjedését viszont nehezíti, hogy a bogyós gyümölcsök termelékenységének fokozása nehézkes, így az elérhető árukészlet bővülése is korlátokba ütközik, nem beszélve a magasabb árfekvésről, mely az átlag magyar fogyasztónak ugyancsak kevésbé kedvez.

Ki vigyázzon? Kemoterápiás kezelés alatt az étrendkiegészítőkkel és természetes táplálékokkal (pl.: nagy mennyiségű nyers meggy) együtt fogyasztott C-vitamintartalom interakcióba léphet több szerrel (pl.: bortezomib), rontva a terápiás hatékonyságot. Ez már így nyakatekertnek hangzik, de nagyon gyakori, hogy kezelés mellett túldozírozás történik bizonyos antioxidánsokból. A kezelőorvossal, gyógyszerésszel, dietetikussal történő konzultáció mindenképp javasolható ilyen esetekben (is).

Ne felejtsük el, hogy a meggylével kapcsolatos kutatások ígéretesek, de nem evidenciaszintűek, így további vizsgálatok szükségesek. De talán ez az a teljesítményfokozó “étrendkiegészítés”, amivel nagy bajt nem csinálhatunk. 🙂

Hosszútávfutás, intenzív biciklizés folytatása vagy intenzív, erősítő “szárazedzések” sorozata mellett utánpótlás korúak étrendjébe is beilleszthető!

Utóirat: Tegye fel a kezét, aki szeretné látni a bodybuildereket meggylevet szürcsölni a kondiban! 😀

Felhasznált irodalom (2018.11.28)

1. Rawson, S.E. és tsai. (2017): Dietary Supplements for Health, Adaptation, and Recovery in Athletes. In: Sport Nutrition and Exercise Metabolism. 28(2). 188-199.
2. Ureczky, D. (2014): Az excentrikus edzés és egésztest vibráció hatása az izom mikrostruktúrájára és az energiafelhasználásra. Doktori értekezés. TF Doktori iskola
3. https://www.todaysdietitian.com/newarchives/1115p8.shtml
4. Papp, N. (2014): A csonthéjas gyümölcsök antioxidáns kapacitásának és a meggy polifenol-mintázatának vizsgálata. Doktori értekezés. Debreceni Egyetem
5. Hegedűs,A. és tsai (2018): A különleges és egyedi meggy polifenoltartalmának egészségügyi hatásai. In: Orvosi Hetilap.159 (18): 720-725. 
6. https://www.webmd.com/drugs/2/drug-150816/tart-cherry-oral/details/list-interaction-medication

Írta: Sziráki Zsófi dietetikus és okleveles táplálkozástudományi szakember