Legyen szó testépítésről vagy atlétikáról, ha szóba kerül a sportolói étrend, szorosan mindenki gondolataiban előkerülnek a fehérjék is.
A fehérjék felépítésében 20 különböző aminosav vesz részt, ezek közül 9 esszenciális, tehát a szervezetünk nem tudja előállítani őket, így mindenképpen külsőleges bevitelre szorulunk belőlük.  Az aminosavak az izomszövet fő alkotóelemei, így nem csoda, ha a sportolóknál is felülreprezentált a fehérjealapú étrendkiegészítők bevitele.

A fehérjéket fel tudjuk osztani állati és növényi eredetű fehérjeforrásokra, melyek közül az állati eredetűek komplett fehérjeforrások (minden szükséges aminosavat megfelelő arányban és mennyiségben tartalmazzák), míg a növényi eredetűek inkomplettek (valamelyik esszenciális aminosav hiányzik, így más nyersanyagokkal kell párosítani fogyasztását, hogy a hiánybetegségeket elkerüljük).

Állati eredetű fehérjeforrásaink a tej és tejtermékek, húsok, húskészítmények, halak és a tojás. Ha közülük kell választani, érdemes megvizsgálnunk a biológiai hasznosulás fokát. A biológiai hasznosulás mértéke függ attól, mennyire emészthető a termék, és mint nevéből következik, mennyire hatékonyan tudja a szervezetünk felhasználni.

A polcokról levehető élelmiszercsoportok közül a teljes tojásnak van a legmagasabb biológiai hasznosulás (bevitt mennyiség közel 100%-a), melyet a tehéntej fehérjéi követnek 88-95%-kal, őket követi a marhahús, halakból származó hús, sertés-és csirkehús (Rodler, I., 2005).

Nem lehet egyedüli fókuszpontunk a biológiai hasznosulás mértéke, hiszen gondolnunk kell az amúgy rendkívül sok előnyös beltartalmi tojás esetén arra, hogy magas koleszterintartalommal rendelkezik a sárgája része. Napi javasolt koleszterinbevitelünk 300 mg, míg egy átlagos tojásban 180 mg található. Ha átnézünk egy átlagos magyar tányérjára: nemcsak a tojás az egyetlen koleszterinforrás, így vigyázzunk, ne halmozzuk a koleszterinforrásokat, szív-érrendszeri megbetegedések prevencióját szolgálva. Az éhség nagy úr, így ha egy villásreggeli részeként nem elég a két teljes tojás, további tojásfehérjével kipótolhatjuk a kívánt mennyiséget, de ne ódzkodjunk egy kis belevágott paradicsom, paprika, padlizsán, cukkini vagy spenót látványától sem. A boltokban találhatóak ezenkívül tojásfehérje alapú kényelmi termékek (pl.: tojásfehérje rúd), de lehetőség szerint preferáljuk a friss nyersanyagok fogyasztását.

Hasznosulást tekintve a sorban következő nem más, mint a tej és tejtermékek. Ha tej és tejterméket választunk, érdemes alacsony zsírtartalmúhoz nyúlni, melyek a gyors felszívódást és hasznosulást egyaránt elősegítik. Sporttevékenység után egy nagy pohár 0,1-2,8%-os zsírtartalmú tej 3-4 korpás keksszel, ivójoghurt, natúr joghurt/kefir zabpehellyel és gyümölccsel, sovány vagy félzsíros túrókrém teljes kiőrlésű kenyérrel és friss kerti veteményes zöldségekkel, esetleg alacsonyabb zsírtartalmú sajtok mint a mozzarella, savósajtok, óvári, köményes, trappista light, ementáli light vagy idényben a gyümölcs- és tejalapú turmixok is megvethetik a lábukat, mint ideális sportolói fehérjeforrások.

A fehérjebevitel mellett a tej és tejtermékek ezenkívül megfelelő kalciumbevitelünkhöz, így csontjaink egészségéhez is hozzájárulnak. A tej és tejtermékekből a kalcium a többi nyersanyagcsoporthoz mérten kiemelt hatékonysággal szívódik fel, köszönhetően az enyhén savas közegnek (tejsav, citromsav), laktóznak (tejcukor), illetve a tej zsiradéktartalmával szoros összefüggésben lévő D-vitamintartalomnak is.

Tekintettel ezen tulajdonságokra, nem csoda, ha az élelmiszeripari alacsonyabb előállítási költségek mellett ez is szerepet játszhatott abban, hogy az étrendkiegészítők közé tartozó fehérjeporok főként tejsavó-fehérje eredettel rendelkeznek. Egy átlag hobbisportoló fehérjeszükséglete kiegyensúlyozott, változatos természetes táplálkozással egyaránt biztosítható, így fehérje alapú étrendkiegészítőkhöz csak indokolt esetben nyúljunk. Figyeljünk tápanyagbeviteli értékeink kiegyensúlyozottságára, melynek megítélésében dietetikus és egészséges egyének esetén okleveles táplálkozástudományi szakember segíthet.

A húsok, húskészítmények és halak is nagyító alá kerülnek, cikkünk következő számában.

Írta: Sziráki Zsófia
dietetikus, okleveles táplálkozástudományi szakember